Az érsebészet kezdete a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi Kórházban)

Cikksorozatunk jelen darabjában két Fejér megyei kórházban kísérjük végig az érsebészet kialakulását, fejlődését. Az egyikben már az ötvenes-hatvanas évek átmenetében, a másikban a hetvenes évek első felében kezdték el az érsebészet művelését.

Érbetegségek: 2015/3. 109-120. oldal

Cikksorozatunk jelen darabjában két Fejér megyei kórházban kísérjük végig az érsebészet kialakulását, fejlődését. Az egyikben már az ötvenes-hatvanas évek átmenetében, a másikban a hetvenes évek első felében kezdték el az érsebészet művelését.

1. ábra.
A Sebészeti Osztály Épülete 1957-ben (A kép forrása: Gerlényi László, A Szent György Kórház története c. monográfiája, 1992.).

A székesfehérvári érsebészet kezdete

Székesfehérváron, a Fejér megyei Tanács Kórházának Sebészeti Osztályán (1. ábra), ma Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház, az ötvenes évek végén, Sin Lajos (1918-1996 idején indult meg az érsebészet (2., 3. ábra). Ő 1957-ben került a Sebészeti Osztályra. Korábban a Szegedi Sebészeti Klinikán végzett érpótlási kísérleteket allogén és xenogén transzplantátumokkal, kutyákon. Több közlése mellett ebből a témából írta kandidátusi értekezését is.

2. ábra. Sin Lajos
(1918-1996)

Ezekre az évekre esett a magyarországi angiológia és érsebészet megindulása. Bugár Mészáros nyomán ő is elkezdte az érbetegek intraarteriális kezelését 10 ml 1%-os tonogénmentes Novocain és l ml Tolasolin alkalmazásával. Ha trophicus elváltozás is volt a lábon, az előbbieken kívül 1 amp. Tetran is volt az injekciós keverékben. Alsó végtagi retrograd embolektomiákat is végzett. Femoro-poplitealis embolisatio esetén feltárta az art. tibialis posteriort és kanülálta. Majd feltárta az art. femoralis communist is az embolus felett, ezután distal felől heparinos oldattal kifecskendezte az embolust. Bevezette az abdominalis transperitonealis lumbalis sympathectomiát.

3. ábra.
Sin Lajos operál a hatvanas években (fotó: Szakony L.)

Sin Lajos a közkórházi sebészeti munka és vezetési terhek mellett, már nem vállalkozott a rekonstruktív érműtétek elkezdésére. Ezért, 1963-ban Szakony Lászlót bízta meg az érbetegek kezelésével (4. ábra). A fehérvári érsebészet további történetének megírásában Szakony László (1935-2014) jelentős segítséget nyújtott nekünk (59).
Szakony folytatta az intraarterialis injekciókat, és folytatta a már korábban bevezetett értágító infúziós kezeléseket is. Bevezette továbbá az intraossealisnak, vagy intramedullarisnak nevezett, a calcaneusba adott novovain injekciókat. Három-négy naponként adott be 10 ml 1/2%- os, tonogén mentes novocaint. Ezzel a szokatlan eljárással jó eredményeket ért el. 1967-től elkezdték a mikrocirculatiót javító infúziós kezeléseket: 500 ml Rheomacrodex, 1ml Heparin, továbbá 1 amp. Solcoseryl, vagy Relaxyl-G háromnaponként váltakozva, összesen kilenc napig.

4. ábra.
Szakony László (1935-2014)

Elkezdték 1965-ben, secunder varix műtéteik előtt a calcaneus-phlebographiát, amelyet később a lábháti vénába adott kontrasztanyag-injekcióval váltottak fel.
Az érsebészeti ismereteket Szakony az OTKI Érsebészeti Tanfolyamain, ill. a Városmajori Klinikán sajátította el, ahol számos alkalommal megfordult, hosszabb-rövidebb időre. A Röntgen Osztályon, 1972-ben bevezették a percutan femoralis arteriográfiát. A kontrasztanyagot Szakony kézi fecskendővel adta be. Bevezette a Dormia kosaras, majd a Fogarty katéteres embolektomiát. Ez utóbbit idővel, valamennyi nem érsebészettel foglalkozó sebész szakorvos is elvégezte.
A helyreállító érműtéteket 1975-ben a femoro-poplitelalis érszakaszon kezdték el: saphena bypasst, ringstripperes TEA-t vénás foltplasztikával, Dacron és Solcograft protézis beültetéseket végeztek. Szakony ugyancsak 1975-ben vezette be az extraperitonealis lumbalis sympathektomiát, amelyet Buerger kóros betegek esetében epinephrectomiával kombinált. Így azon kevesek közé tartozott, aki tapasz talatot szerzett az epinephrectomia hatásáról érbetegség ekben. Csingár Antal kémiai lumbalis sympathectomiákat is végzett.
Az iliacalis és aorto-iliacalis rekonstrukciós műtétekre 1979-ben tértek rá. Ekkor végezték az első aortobifemoralis bypass műtétet is. A nagy vérveszteséggel járó aorto-iliacalis műtéteknél Csiszarik János, a nyolcvanas évek első felében intraoperatív retransfusiot alkalmazott. Ugyancsak ő részesítette tartós epiduralis kezelésben az állandó fájdalommal küszködő érbetegeket.
Elkezdték a femoro-cruralis áthidaló beavatkozásokat is, amelyeket az akkori nemzetközi irodalom alapján infragenicularis műtétnek neveztek. A perifériás aneurymáknál Dacron grafttal hidalták át a defektust.
Szakony ritka műtéteket is végzett mint: chemodectoma exstirpatiot, aorta pseudo-anaeurysma resectiot, korábbi aorto-bifemoralis bypass utáni, ill. korábbi érműtét anastomosisa helyén kialakult inguinalis pseudo aneu - rysmákat látott el, varicectomia során tévedésből eltávolított artéria fem. comm. szakaszt pótolt, emlő amputatio közbeni v. axillaris resectió miatt végzett érbeültetést, saphenocavernosus shuntöt készített priapizmus kezelésére, AMS embolectomiát és TEAt végzett és v. ovaricat resecalt thrombo - phlebitis miatt. Részt vett a nagy erek sérülésével járó csonttörések ellátásában.
Szakony már a nyolcvanas évek elején megteremtette a carotis műtétek és a thoracalis sympathektomia személyi és tárgyi feltételeit. Ezek bevezetésére azonban, rajta kívülálló okok miatt csak jóval később és más személyhez fűződően került sor.
A vena saphena magna varicositas megoldására stripping előtt intraluminalis elektrokoagulációt, más néven fulguratiot végeztek. Megkezdődött a vénás thrombektomiák végzése is iliacalis mélyvénás thrombosisoknál.
A Röntgen Osztály élére 1977-ben Than Zoltán került. Ő azonnal átvette az angiográfiák végzését, ehhez külön teamet alakított ki. Kezdeményezései nyomán alapvető fejlődés következett be a radiológiai háttérben. 1979-től magas nyomású injektor és modern kazettaváltó lépett működésbe. Bevezette a Seldinger és a Dos Santos metódust, ill. a PTA kezelést. Addig Szlávy László végezte ezeket a beavatkozásokat: a betegeket mentővel szállították oda-vissza Vácra, ill. Budapestre. Than Zoltán együttműködésével Szakony bevezette az ITA-t, valamint ennek kombinálását egy ülésben végzett rekonstrukciós műtéttel.
Az érsebészeti tevékenység, az érambulancia, az érbeteggondozás a Sebészeti Osztály keretein belül működött. Érsebészeti szakambulanciát 1985-ben nyitottak. Mindennek felelős vezetője Szakony László volt.
Szakony, munkatársaival a hetvenes-nyolcvanas években több ízben beszámolt munkájukról a havonta megrendezett budapesti Angiologiai Sectio Üléseken. Előadást tartottak infúziós kezeléseikről, a Dormia, ill. Fogarty eszközös embolektomiáikról, s az infragenicularis rekonstrukciós műtéteikről. A fentieken kívül is több cikkben (1, 4, 5, 7, 9) és további nagyszámú előadásban (2. 3, 6, 8, 10-15, 17-19, 22, 23, 25-35, 41) tudósított tevékenységükről.

5. ábra.
Mikola József

Szakony László érsebészeti munkáját az évek során számos munkatársa segítette: Tóth Ferenc, Tóth Sándor, Kovács Júlia, Első István, Kovács Tibor, Varga Miklós, Országh Attila, Varga István, Csiszárik János, ill. ifj. Tóth Feren szigorló orvos. Az 1985-ben érkezett Mikola József még ma is az érsebészeten dolgozik (5. ábra). Ő is foglalkozott az érműtéteket követő pseudoaneurysmák kezelésével, az érműtétek szeptikus szövődményeivel, a perifériás aneurysmák stent segítségével történő kiiktatásával. Jó néhány közléssel gazdagította is osztályuk tudományos produktumát (20, 21, 24, 36-40, 42-44, 46, 47, 48-51).

6. ábra.
Hetényi András

7. ábra.
Az új kórházépület. Ma ebben működik az Érsebészeti Részleg.

E munkánk beszámolási időszakán túl, 1982-ben, Illés Ivá vette át az Osztály vezetését. Ő érsebészeti szakképesítéssel is rendelkezett.
Az érsebészet élére 1997-ben Hetényi András (6. ábra) került. Ekkor létesült a 24 ágyas, önálló Érsebészeti Részleg, amely ekkor már új, korszerű épületben dolgozhatott (7. ábra). Ő vezette be a supraaorticus erek és az art. carotis helyreállító műtéteit. Működése idején számos mélyvénás rekonstrukciót is végeztek.
Az Érsebészeti Részleg irányítását 2002-től Keresztúri Gábo vette át, és járult hozzá a fehérvári érsebészet fejlesztéséhez. Az ő idejében került sor a választott, ill. rupturált hasi aorta aneurysma műtétek rendszeres végzésére. Ebben az időszakban Mikolán kívül Juhász Árpád, Németh Jenő, Turcsányi Erik és Berek Péter szakorvosok dolgoztak még az érsebészetben. Ekkor is több közléssel jelentkeztek (52-58). Keresztúri külföldre távozott és ott került vezető beosztásba. Ma az érsebészeti részleget Ménesi Rudolf vezeti.

Székesfehérvári érsebészeti irodalom

1. Szakony L.: Az obliterativ endarteritisek kezelése intramedullaris novocain blokáddal. Tanulmányok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Székesfehérvár, 1967. 98-103. old.
   
   
2. Szakony L., Gulyás M.: Téves indikációk az acut verőér elzáródás kezelésében. Nemzetközi Sebészeti, Traumatológiai, Angiológiai és Anaesthesiologiai Kongresszus Bp. 1974. 2-4 old.
   
   
3. Horváth E., Szakony L., Végh E.: Phlebologiai gondozás bőrgyógyászati és sebészeti vonatkozásai. Városi Tanács Kórházának évkönyve: az I. Fejér Megyei Orvosnapokon elhangzott előadások alapján összeállította Kiss Dezső.-Dunaújváros 1976. 121-124. old.
   
   
4. Gulyás M., Szakony L., Kovács J., Szöllösi B.: A diabeteses angiopathia 10 éves beteganyagunkban. Városi Tanács Kórházának évkönyve: az I. Fejér Megyei Orvosnapokon elhangzott előadások alapján összeállította Kiss Dezső.-Dunaújváros 1976. 99-101. old.
   
   
5. Szakony L.: A phlebographia jelentősége a post - thromboticus syndroma diagnosztikájában. Városi Tanács Kórházának évkönyve: az I. Fejér Megyei Orvosnapokon elhangzott előadások alapján összeállította Kiss Dezső.-Dunaújváros 1976. 263. old.
   
   
6. Szakony L.: Osztályunk 10 éves angiologiai tevékenysége. A Fejér m. Kórház 74. éves fennállásának alakalmából rendezett tudományos ülés. Székes - fehérvár, 1976. 10.
   
   
7. Horváth E., Végh E., Szakony L.: Phlebológiai gondozás bőrgyógyászati és sebészeti vonatkozásai. Dunaújvárosi Városi Tanács Kórházának 3. évkönyve. - Dunaújváros, 1976. 121-124. old.
   
   
8. Szakony L.: Az érbetegek gondozásának 12 éves tapasztalatai a székesfehérvári kórházban. Dunaújvárosi Orvosnapok. Dunaújváros. 1978. 10. 26-27.
   
   
9. Szakony L.,: Osztályunk 10 éves angiologiai tevékenysége. Jubileumi évkönyv. Fejér m. Kórház. 1901-1976. Székesfehérvár. 1978. 81-88. old.
   
   
10. Szakony L.: Chronicus vénás insuffitientia. Másodorvosi Tudományos és Etikai Fórum. Székesfehérvár. 1979. 10. 18.
    
    
11. Szakony L.: Perifériás érbetegségek. Körzeti Orvosi Továbbképző Előadás. Balatonakarattya. 1979.
    
    
12. Szakony L.: Az érsérülésekről. Dunaújvárosi Orvosnapok. Dunaújváros. 1982.
    
    
13. Szakony L., Illés I.: Acut reoperatiok recanalisatios műtéteinknél. Miskolci Angiológiai Napok. Miskolc. 1983. 05.
    
    
14. Szakony L., Illés I., Sin L.: Adatok az epinephrectomiáról. Magyar Sebész Társaság Tudományos Ülése. Székesfehérvár. 1983.
    
    
15. Szakony L.: Érbetegségek. Körzeti Orvosi Továbbképző Előadás. Székesfehérvár. 1984. 05.
    
    
16. Mikola J., Szakony L., Országh A., Kaszonyi I.: Angiopathia diabetica kezelésében szerzett tapasz - talatok 5 éves beteganyagban. Dunaújváros 1985. 16. 13-15.
    
    
17. Szakony L., Sántha E., Illés I.: Érsérüléssel járó végtag - csonttörések. Magyar Traumatologusok Társasága I. Vándorgyülése. Székesfehérvár. 1985. 06. 27-29.
    
    
18. Szakony L., Illés I.: Kombinált infusios kezelés hatása a microcirculatiora obliterativ érbetegeken. Győri Angiológiai Napok. Győr. 1985. 05. 23-24.
    
    
19. Szakony L., Illés I.: Saphenocavernosus shunt. Kísérletes Sebész Kongresszus. Zalaegerszeg. 1985. 08. 26-28.
    
    
20. Mikola J., Szakony L., Csiszárik J.: Tartós epidural kezelés arterioscleroticus betegeknél. Dunaújváros 1985. 16. 13.
    
    
21. Mikola J., Szakony L., Illés I., Czvikli M.: Sympathectomia szerepe a láb keringési zavaraiban diabeteses betegeken. Magyar Diabetes Társaság 8. Kongresszusa. Székesfehérvár. 1986. 04. 17-19. 11. old.
    
    
22. Szakony L., Illés I., Mikola J.: Diabeteses micro - angiopathia infusios kezelése. Magyar Diabetes Társaság 8. Kongresszusa. Székesfehérvár. 1986. 04. 17-19. 23. old.
    
    
23. Szakony L., Than Z., Illés I., Mikola J.: Reconstructiv ér - műtétek PTA után. Egri Angiologiai Napok. 1987. 05. 27-29.
    
    
24. Mikola J., Szakony L., Csiszárik J.: Tartós epidural kezelés arterioscleroticus betegeknél. Somogyi Orvosnapok. Siófok. 1987. 09. 17-19.
    
    
25. Szakony L., Illés I.: Epinephrectomia hatása az alsó végtag keringési zavaraiban. Fehérvári Orvosnapok. Székesfehérvár.1987. 11 20-21.
    
    
26. Szakony L., Than Z., Illés I., Mikola J.: Reconstructiv érműtétek PTA után. Tudományos Ülés Dunaújváros. 1987. 06.24.
    
    
27. Szakony L., Than Z., Illés I., Mikola J.:Érműtétek PTA után. Tudományos ülés Mór. 1988. 10. 7.
    
    
28. Szakony L., Horváth L., Török L.: Érműtétek intra - operatív szövődményei. Magyar Sebész Társaság XLV. Kongresszusa. Szombathely. 1988. 09. 22-25.
    
    
29. Szakony L., Illés I.: Doppler index változások alsóvégtag érrekonstrukciók után. Zalaegerszegi Angiológiai Napok. Zalaegerszeg. 1989. 06. 1-3.
    
    
30. Szakony L., Illés I.: Szövődmények PTA után. Zalaegerszegi Angiológiai Napok. Zalaegerszeg. 1989. 06. 1-3.
    
    
31. Szakony L., Első I., Illés I.: Helyreállító érműtétek cukorbetegeken. A Magyar Sebész Társaság Dél- Dunántúli Csoport Tudományos Ülése. Mohács. 1990. 09.
    
    
32. Szakony L., Első I., Török L., László M. Cs.: Helyreállító érműtétek cukorbetegeken. Megyei Sebész Találkozó. Mór. 1990. 10.
    
    
33. Szakony L., Mikola J.: Érsebészet és a diabetes. Tudományos Ülés. Székesfehérvár. 1991. 04. 2.
    
    
34. Szakony L., Illés I., Mikola J.: Infragenicularisan végzett keringésjavító műtétek eredményei. Angiologiai Napok Debrecen. 1991. 06. 6.
    
    
35. Szakony L., Illés I., Mikola J.: Lábszáron végzett keringésjavító műtétek. 10. Kisbéri Orvosnapok. Kisbér. 1991. 10. 25.
    
    
36. Mikola J., Török L., SzabóL.: 10 éves embolectomiás beteganyagunk. Fiatal Sebészek Fóruma. Budapest. 1991. 02. 18.
    
    
37. Mikola J., Fehér T., Tihanyi E. : PTA-t követő alsó végtagi keringésjavító műtétek. Fiatal Sebészek Fóruma. Budapest. 1992. 04.29.
    
    
38. Mikola J., Szakony L., Illés I.: Angiologiai betegek gondozása. Kaposvári Angiologiai Napok. Kaposvár. 1993. 07. 2-3.
    
    
39. Mikola J., Szakony L., Illés I.: Pseudoaneurysmák. Dunaújvárosi Megyei Sebésztalálkozó. 1993. 10. 8.
    
    
40. Szakony L., Mikola J., Illés I., Csiszárik J.: A vezetéses érzéstelenítés kockázatcsökkentő szerepe az ér sebészetben. Magyar Sebész Társaság 48. Kongresszusa. Budapest. 1994. 06. 14-17.
    
    
41. Szakony L., Illés I., Mikola J.: Rekonstructiv érműtétek osztályunk 20 éves anyagában. MST Dél-Dunántúli Csoport Tudományos Ülés. Tamási. 1994. 11.19.
    
    
42. Mikola J., Szakony L., Illés I.: Iatrogén érsérülések. Pécsi Angiológiai Napok. 1995. 06. 1-3.
    
    
43. Mikola J., Szakony L.: Érműtétek septicus szövődményei. MST Dél-Dunántúi Csoport Tudományos Ülése. Dombóvár. 1996. 09. 21.
    
    
44. Mikola J., Szakony L.: Érsebészeti szakrendelésünk működése. Fejér Megyei Orvosnapok Székesfehérvár. 1996. 10. 11.
    
    
45. Kovács T., Than Z., Mikola J.: Iatrogen eredetű aneurysma kiiktatása stent segítségével. Észak-Nyugat Dunántúli Radiológus Találkozó. Győr. 1999. november 6.
    
    
46. Mikola J.: Visszérműtött betegeink 1991-1996. Fejér Megyei Sebész Nagygyűlés. Mór. 1997. 06. 03.
    
    
47. Mikola J.: A CVI mechanizmusa, formái, kezelése. SERVIER Symposium. Mór. 1998. 04. 09.
    
    
48. Mikola J.: Az aortoiliacalis és végtagi aneurysmák műtéti megoldása. Az érsebészeti ellátás aktuális kérdései. Székesfehérvár. 1998. 04 25.
    
    
49. Mikola J.: Alsó végtagi vénás keringés elégtelenség patológiája, therapiája. SERVIER Symposium. Bicske. 1998. 05. 18.
    
    
50. Mikola J., Kovács T.: Új típusú műtéti eljárás: Aneurysma kiiktatás stent segítségével. Szent György napi pályamunka. 2000.
    
    
51. Németh J., Mikola J.: Elért eredményeink az aorta abdominalis aneurysmák sürgősségi ellátásában összehasonlítva a nem rupturált eseteinkkel. Szent György napi pályamunka. 2000.
    
    
52. Keresztury G.: Érrekonstrukció és dilatació együttes alkalmazása a többszintű arteriosclerosis kezelésében. (absztrakt) Érbetegségek. 2003; 10: suppl. 25.
    
    
53. Mikola J., Keresztury G., Kovács T.: MR angiográfia alkalmazása az érsebészeti gyakorlatban, (absztrakt) Érbetegségek. 2003; 10: suppl. 48.
    
    
54. Keresztury G., Kovács T.: A Fejér megyei érbetegszűrőprogram eddigi tanulságai. (absztrakt) Érbetegségek. 2003; 10: suppl. 52.
    
    
55. Mikola J., Turcsányi E.,, Keresztury G.: Vascularis interventio az érsebészeti gyakorlatban. (absztrakt) Érbetegségek. 2005; 12. suppl. 2. 32.
    
    
56. Kersztúry, G., Mikola J., Berek P.: Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés a Közép-Dunántúlon. (absztrakt) Érbetegségek. 2006; 13: 71-76.
    
    
57. Kersztury G.: Új műtéti eljárás a vénás billenytyűelégtelenség kezelésére: a biológiai billentyűstent implantació. (absztrakt) Érbetegségek. 2007; 14: suppl. 2. 15.
    
    
58. Horváth G., Ménesi R.: Az érbetegségek korszerű kezelésének gyakorlata érműtőnkben. (absztrakt). Érbetegségek. 2013; 20: 112.
    
    
59. Szakony L.: Személyes közlés. Székesfehérvár. 2013.

Korai érsebészet a Dunaújvárosi Kórházban

A jelenkori város helyén, az időszámítás utáni első évszázadtól, Intercisa néven, római castrum és település állt. A terület későbbi névadója, a falut a kora középkorban birtokló görögkeleti apácarend, a Duna egyik szigetén álló, Szent Pantaleonról elnevezett monostor volt. A sziget idővel a folyóba sűlyedt, de az 1890-es évek alacsony vízállása idején, a már elfelejtett monostor romjai ismét kiemelkedtek. A régészetileg értékes rommezőt az 1903. évi folyamszabályzásnál felrobbantották. A romok maradványai a Duna medrében ma is megvannak.
Szent Pantaleon (i. u. 275-305) a római császárság korában élt híres orvos, keresztény vértanú volt. A szent nevét, számos templom és műalkotás őrzi (1. és 2. ábra).

1. ábra.
Szent Pantaleon imádságával feltámasztja a kígyó által halálra mart gyermeket.
Legenda aurea sanctorum (ősnyomtatvány, Augsburg, 1482).

2. ábra.
Szent Pantaleon ábrázolása az óvárosi templom freskóján.

A Császár orvosaként, Diocletianus (i. u. 284-305) egyik pannóniai hadjárata alkalmával akár járhatott is a mai település területén. Mindezekre emlékezve, a kitüntetésre méltó munkatársak, 1991 óta, Szent Pantaleon Emlékérmet kapnak (3. ábra.).

3. ábra.
Szent Pantaleon Emlékérem.

A Pentelei fennsíkon, a hasonló nevű falu mellett, 1950-ben kezdődött az új iparváros építése. Az épülő Sztálinváros első kórháza szükségmegoldás volt. A fekvőbeteg részlegek két közönséges lakóházból kerültek kialakításra. A műtők és a "műtétes osztály", a frissen operált betegek részére pedig, a tőle kb. 200 m távolságban felépült rendelőintézetben voltak (4. ábra). Többek között itt végezte munkáját 1952 és 1973 között, az első sebész főorvos Pátkay József (1907-1977). Az ő idejében, a hatvanas évektől kezdve, periarteriális, később lumbalis sympathectomiákat és néhány nem ballonkatéteres embolectomiát végeztek.

4. ábra.
Bal oldalon: a kórház hotelrészlegeit két Duna közeli lakóházban alakították ki.
Jobb oldalon: az új rendelőintézet, amelyben a műtők voltak.

A végleges kórház 1965-ben épült fel, amelyet a nyolcvanas években tovább bővítettek. Korábban, a Dunaújvárosi Városi Tanács Kórházának nevezték, mai neve: Szent Pantaleon Kórház Dunaújváros (5. ábra). Jelenleg újabb bővítés történt.

5. ábra.
A Szent Pantaleon Kórház a kilencvenes években.

A Dunaújvárosi Kórház Általános Sebészeti Osztályán, 1974-ben Bartos Gábor kezdte el a rekonstruktív érsebészetet. Ő 1973 és 1996 között dolgozott a Kórházban. Korábban, a hatvanas évek második felében, a POTE II sz. Sebészeti Klinikán vezette be az angiológiai sebészetet. Azok közé a korai érsebészek közé tartozik, akik a szakvizsga 1980-ban történt hazai bevezetésekor honoris causa érsebészeti szakképesítést nyertek. Első munkatársai a kórházban Góg Béla, Fórizs Zoltán és Markovics Gabriella voltak (6. ábra). Később Havrilla Gyula és Darabos Zoltán csatlakozott a munkacsoporthoz (7. ábra).

6. ábra.
A korai dunaújvárosi team: Bartos Gábor, Góg Béla, Fórizs Zoltán, Markovics Gabriella.

7. ábra.
Havrilla Gyula és Darabos Zoltán.

Az érsebészeti szakrendelést 1974-ben szervezték meg, majd elkezdték a műtéteket. Főként az alsó végtag artériáinak műtéteit művelték az aorto-iliaco-femoropoplitealis érszakaszon (vénás és alloplasticus bypass műtétek, félig zárt és nyílt TEA-k, szükség szerint folt - plasticaval) (2, 3). Az első aorto-bifemoralis bypass műtétet Bartos 1975-ben végezte (8. ábra).

8. ábra.
Az első aorto-bifemoralis bypass, 1975.

A korai nyolcvanas években, Magyarországon másodikként, a Karmos-Gyurkó féle, hazai poliészter, single velúr anyagot foltplasztikára alkalmazták, igen jó tapasztalatokkal (9. ábra).

9. ábra.
Foltplasztika magyar velúr anyaggal.

10. ábra.
Az 1978-ban operált femorotibialis posterior saphaena bypass, color Doppler felvétele, 1994-ben:
1. proximalis anastomosis,
2. a megfordított saphaena graft középső része,
3. a saphaeno-tibialis posterior anastomosis.

11. ábra.
Kompozit bypass: 1. prothetico-saphaena anastomosis,
2. a lábszári szakasz,
3. a pedalis anastomosis,
4. angiogram a pedalis anastomosisról.

Fogarty katéteres embolectomia és érsérülések ellátása is történt, mind az alsó, mind pedig a felső végtagon. A femoro-cruralis bypass műtéteket megfordított vénával, 1974-ben kezdték el. Ezek közül az egyik, 1978-ban operált esetük, objektíve igazoltan 16 éves átjárhatóságot élt meg (10. ábra) (69, 71). Fórizs később bevezette a kompozit bypassokat, érprotézis és nem megfordított, billentyűroncsolt véna kombinációjával (44, 51, 54, 66) (11. ábra). Axillo-femoralis, ill. obturator bypass protéziseket ültettek be (1) (12. ábra). Jó eredménnyel végeztek többszörös beavatkozásokat (service és redo műtétek) is (38, 50).
A kilencvenes években, válogatott esetekben, elkezdték a hasi aorta-aneurysmák választott műtéteit. Ezt követően, az ügyeleti időben érkezett rupturált aneurysmákat is ellátták. A carotis műtéteket a kétezres évek elején vezette be Markovics és Darabos.

12. ábra.
10 mm-es RICO érprotézissel készített, jobb oldali axillo-femoralis bypass és a meggyógyult gangraenás láb képe.

A Sebészeti Osztályon belül,1992-ben 10 ágyas Érsebészeti Részleg létesült. Mivel az Osztály fő profilja az általános, benne a hasi sebészet volt, ügyeleti időben többször találkoztak acut hasi katasztrófa tünetei között jelentkező AMS embóliás, ill. arterioscleroticus eredetű AMS thrombosisból eredő, elhalással fenyegető bélischaemiával. Amikor a kórisme csak a nyitott has mellett derül ki, a beteg nem szállítható szakintézetbe. Ilyenkor a sorsa azon múlik, hogy helyben megoldható-e az AMS heveny elzáródása. E szükséghelyzetben, válogatott betegeken, végeztek néhány sikeres arteria mesenterica superior embolectomiát (13. ábra).

13. ábra.
Embolektomia az AMS-ből.

Az AMS obliteratív érbetegségéből eredő, heveny, életveszélyes állapot megoldására, 1976-ban Bartos kidolgozta saját eljárásukat, az iliaco-mesenterica superior bypass műtétet. Ez technikailag egyszerűbb, kisebb érsebészeti jártassággal is biztonsággal elvégezhető és kisebb megterhelést jelent az egyébként is súlyos általános állapotban lévő betegnek, mint az aortáról indított bypass. A műtét során a bal artéria iliaca communis és az arteria mesenterica superior között megfordított véna saphaena magnával készítettek áthidalást (8, 12) (14. ábra).

14. ábra.
Az iliaco-mesenterica bypass rajza, műtéti és angiographiás képe.

Bartos, 1974-1976 között, postthromboticus syndromás betegeken, a végtagduzzanat csökkentésére több, sikeres lymphadeno-venosus shunt-műtétet is végzett (2, 3, 76) (15. ábra). Később Fórizs és Markovics thoracico-jugularis shunt műtétet is készítettek (16. ábra), májeredetű asciteses betegeken, jó eredménnyel, hazánkban talán a legnagyobb beteganyagon (57, 76).

15. ábra.
A v. saphaena magna oldalágával készített lymphadeno- venosus anastomosis rajza.

16. ábra.
Thoracico-jugularis shunt vázlata: 1. az anatómiai situs, 2. az anastomosis.

Foglalkoztak az érműtétek szeptikus szövődményeivel (47). Ezzel összefüggésben Bartos és Várföldi megalkották és leírták az artériás műtétek nosocomiális beosztását, amely addig hazánkban nem létezett (74). Az ennek alapján vezetett, operált érbetegek infekció regisztere, az osztályukon végzett érsebészeti infekció kontrollban hatékony eszköznek bizonyult (73, 74).
Kazuisztikáik közül megemlítendő az aorto-iliacalis rekonstrukció után kialakult mesenterialis steal syndroma (4), és az aorto-bifemoralis bypasst követő, évekkel később jelentkező, differenciál-diagnosztikai problémát okozó, nagy lágyéki perigraft cysta (17. ábra) (22, 75). Ilyen volt még a pancreasfej tumor resectioja kapcsán végzett VMS resectio vénás pótlással (18. ábra) (78), ill. a sigmabélbe perforált, több műtétet igénylő, végülis sikeresen megoldott aorta aneurysma esete (68, 70, 72).

17. ábra.
Lágyéki perigraft cysta.

 

18. ábra.
Pancreasfej tumor resectioja kapcsán, VMS segmentalis pótlása, saphena grafttal: magyarázó rajz és műtéti kép.

Bartos és Darabos érbetegeken, termovíziós kamerával megfigyeléseket végeztek, először a hetvenes évek végén, majd sokkal fejlettebb technikával a kilencvenes évek elején (19., 20. ábra). Azt találták, hogy az angiográfiás és a Doppler vizsgálatokkal összhangban, a termográfia tájékozódásra alkalmas módszer az érbetegeken (56, 63).

19. ábra.
Hőfelvétel a kézről. A színskála mellé írt hőmérsékleti értékek alapján orientálódhatunk. Jelen esetben a hideg II. és V. ujj képe a digitális artériák elzáródására utal.

 

20. ábra.
1. Bal alsó végtag hőfelvétele elölről: a térdtől lefelé hideg végtag, alig ábrázolódó lábfejjel, - a bal combverőér elzáródására utal.
2. Bal alsó végtag hőfelvétele hátulról: itt csak a lábszár alsó harmada és a saroktáj hideg. A comb hátsó felszíni és a térdhajlati árok meleg hőmérséklete a végtagot tápláló nagy hátsó kollaterálisokra utal, amelyek a nyitott art. profunda femorisból erednek. A kórisme tehát: bal artéria femoralis superficialis elzáródás, profunda kollateralisokkal.

Fórizs 1979-ben, az akkor egyik legkorszerűbb bidirekcionalis Doppler készülékkel kezdhette el vizsgálatait (21. ábra), és az egyik legjobb hazai Doppler iskolát alakította ki. Irodalmi szinten is jelentős munkát végzett a Doppler görbe analitikájában (22. ábra). Az első magyarországi angiológiai Doppler közlések Csengődy Józseftől, ill. Gótzy Gyulától származtak. Ezt követte Fórizs, a hazai irodalomban egyedülálló, az alábbiakban ismertetésre kerülő munkássága.
Először leírta az ép viszonyokat, mind az artériás, mind a vénás rendszerben (18, 20, 53). Ismertette a nyugalmi és terhelési keringésváltozások jeleit (16). Az obliteratív arteriosclerotikus érbetegeket vizsgálva kimutatta, hogy a Doppler vizsgálat lelete és az arteriografiás képből nyert adatok, csaknem mindig megegyeznek (9). A két módszer jól összehasonlítható és kiegészítik egymást. A Doppler lelet esetenként többlet-információt is adhat az angiográfiás képhez. A módszer alkalmas az áramlási viszonyok vizsgálatára, mind a főtörzsben, mind a kollaterálisokban, és az érrendszer patho-anatómiai állapotára is utal (14,15). Képes meghatározni az elzáródás magasságát, a be és a kiáramlási érpálya állapotát (14,15, 33). Szükség - helyzetben, pl. ügyeleti időben érkezett embóliás és artériás thrombozisos, sürgősségi ellátásra szoruló betegeknél, helyettesíteni tudta az angiográfiát. A Doppler vizsgálat segítséget nyújtott a műtéti terv felállításához, mind a primér, mind pedig a secundaer artériás műtétek előtt (32, 39, 46, 60). A Doppler görbe vizsgálata alkalmas volt a műtét eredményességének objektív megítélésére (10). Képes volt figyelmeztetni, mind a korai (23, 30), mind a késői posztoperatív időszakban, a fenyegető reobliteráció veszélyére, így pl. a szerviz műtét szükségességére. A műtét utáni beteg-ellenőrzés és gondozás nélkülözhetetlen eszközévé vált. Gyakorlati hasznosságát mutatja, hogy objektív adatokat szolgáltatott a kapuvári szénsav-kezelés eredményének megítéléséhez (21).
Egyes panaszmentes esetekben, már korán jelezte azokat a szubklinikai kórjeleket, amelyek egy későbbi visszérbetegség kialakulására utaltak (17, 19). Fórizs azok közé az érsebészek közé tartozott, akik már korán felismerték, hogy minden visszérműtétre váró betegen el kell végezni a Doppler vizsgálatot (11, 15, 49). A módszer mind a felületes, mind a mélyvénákban jól meghatározta a billentyű elégtelenség mértékét (25, 27, 32, 37). Alkalmas volt az elégtelen perforánsok felderítésére. Akut mélyvénás trombózisban alapvető támasz volt a kórisme felállításában és az elváltozás lokalizációjának és kiterjedésének meghatározásában. Többéves tapasztalat alapján leírta a vizsgálat teljesítőképességének határait, valamint hiba és tévedési lehetőségeit (28, 39).

21. ábra.
Kranzbühler SONICAID bidirekcionális Doppler készülék és Fórizs Zoltán – Hetényi András monográfiája.

Gyarapodó ta pasztalatait több, nyomtatásban megjelent közle ményben és ha zai ill. külföldi konferenciákon tartott előadásaiban publikálta. Szakmai elismertségét jelzi, hogy meghívást kapott az OTKI-ba továbbképző előadás megtartására (53). Több intézetből, számos kolléga járt nála a módszer elsajátítása céljából. E témával vett részt a Veszprémi Akadémiai Bizot - tság pályázatán is (36). Értékes tapasztalatai alkalmasak lettek volna tudományos értekezés elkészítésére. Ehelyett monográfiát írt a Doppler vizsgálatokról (67). Ebben a munkában Hetényi András volt a szerzőtársa. Ez a könyv 1994- ben jelent meg, és az angiológiai ultrahang diagnosztikával foglalkozók számára még ma is hasznos olvasmány (22. ábra).

22. ábra.
Példa a Doppler görbe analitikára: a felső és alsó sorban különböző időpontokban készült felvételek vannak, ezeket érdemes egymással összehasonlítani, melyből az látható, hogy a scleroticus érrendszerben a lábszári elzáródáshoz, lumbalis sympathectomia után fél évvel, az artéria femoralis superficiális elzáródása is csatlakozott.

Az angiográfiákhoz kazettaváltót, a pécsi egyetem Pessler készüléke alapján Piller József műszaki vezető és munkatársai készítették el. Ezzel nagyobb részt transzlumbalis aortográfiák készültek, altatásban. A kontrasztanyag befecskendezését kézi erővel Góg Béla, majd Fórizs Zoltán végezték. A felvételeket, kiváló minőségben Kékesi György és Hoffmann Zsuzsa készítették. Később, az angiográfiákat a székesfehérvári Röntgen Osztály végezte, akkor modernnek számító technikával, Than Zoltán vezetésével.

23. ábra.
Molnár Gergely.

A műtétek anaesthesiáját Molnár Gergely (23. ábra), Kiss Barnabás és Eigemann Éva végezték.
Ma Rombauer Edit vezeti a Sebészeti Osztályt. Az érsebészeti tevékenységet Darabos Zoltán és Markovics Gabriella végzik.

A dunaújvárosi sebészet közleményei

1. Bartos G.: Axillo-femoralis bypass. (esetbemutatás) Dunaújvárosi T. Kórház-Rendelőintézet Tudományos Ülése. Dunaújváros. 1974. okt.
   
   
2. Bartos G., Góg B., Gellényi Á., Kohajda J., Ádám G.: Perifériás érműtétek osztályunk beteganyagában. Jubileumi Évkönyv. Fejér Megyei Kórház Székesfehérvár. 1976. 251.
   
   
3. Bartos G., Góg B., Gellényi Á., Kohajda J., Ádám G.: Perifériás érműtétek osztályunk beteganyagában. Városi T. Kórház III. Évkönyve, Dunaújváros. 1976. 17.
   
   
4. Bartos G., Góg B., Molnár G., Rajkovits K.: Aortoiliacalis steal subacut esete. Dunaújvárosi T. Kórház- Rendelőintézet Tudományos Ülése. Dunaújváros, 1977. febr. 16.
   
   
5. Bartos G.: Az aortographia versus femoralis arteriographia a chronicus femoro-poplitealis elzáródásokban. (felkért hozzászólás) A Magyar Angiológiai Társaság IV. Vándorgyűlése.Pécs. 1977. szept. 25.
   
   
6. Bartos G.: Az artériás érpótlás jelenlegi problémáiról. A Magyar Angiológiai Társaság Tudományos Ülése. Budapest. 1977. okt. 21.
   
   
7. Bartos G., Góg B., Mohás A., Molnár G.: Az acut verőeres elzáródások kezeléséről. Dunaújvárosi Orvosnapok, Dunaújváros, 1978. okt. 26-27.
   
   
8. Bartos G., Böhm K., Somogyi J., Góg B.: Arteria mesenterica superior occlusio megoldása ilacomesenterialis vénás áthidalással. Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoportja Tudományos Ülése, Pécs, 1979. máj. 25.
   
   
9. Bartos G., Fórizs Z., Góg B.: Operált érbetegek angiographiás és Doppler velocimetriás összehasonlító vizsgálata. Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoportja Tudományos Ülése, Pécs, 1979. máj. 25.
   
   
10. Fórizs Z., Góg B., Bartos G., Mohás A., Baráth M.: Bidirekcionális Doppler vizsgálat lehetőségei az érműtétek eredményeinek megítélésében. Magyar Angiológiai Társaság Tudományos Ülése. Budapest. 1980. jún. 20
    
    
11. Mohás A., Fórizs Z., Góg B., Bartos G.: Bidirekcionális Doppler vizsgálatok a vénás betegségek diagnosz - tikájában. Magyar Angiológiai Társaság Tudományos Ülése. Budapest. 1980. jún. 20.
    
    
12. Bartos G., Góg B., Mohás A., Baráth M.: A sebészi kezelés lehetőségei a páratlan zsigeri artériák elzáródásában. A Dunaújvárosi T. Kórház- Rendelőintézet Tudományos Ülése. Dunaújváros. 1980. jún. 4.
    
    
13. Fórizs Z., Bartos G.: Bidirekcionális Doppler görbe analízise az alsó végtagi érbetegségekben. V. Orvos - technikai Konferencia. Budapest. 1981. szept. 20-24.
    
    
14. Fórizs Z., Bartos G., Góg B., Mohás A., Baráth M.: Doppler ultrahangvizsgálat diagnosztikus lehetőségei az alsó végtagok obliterativ betegségeiben. Orv. Hetil. 1981;122: 2411.
    
    
15. Mohás A., Bartos G.: Az alsó végtagi vénás megbetegedések Doppler ultrahangos vizsgálatának néhány módszertani kérdéséről. Orv. Hetil. 1981;122: 3121.
    
    
16. Fórizs Z., Mohás A., Bartos G.: Az alsó végtag terhelést követő artériás áramlás változásának Doppler vizsgálata. Orvosnapok Dunaújváros 82. Dunaújváros. 1982. szept. 9-10.
    
    
17. Mohás A., Fórizs Z., Bartos G.: Alsóvégtagi szubklinikus vénás elváltozások Doppler ultrahang vizsgálata. Orvosnapok Dunaújváros. 82. Dunaújváros. 1982. szept. 9-10.
    
    
18. Fórizs Z., Bartos G.: A véráram-változás megítélésének lehetősége Doppler ultrahang módszerrel. Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoportjának Tudományos Ülése. Kaposvár. 1982. nov. 19.
    
    
19. Mohás A., Bartos G.: Az alsó végtag vénás keringésének Doppler vizsgálattal észlelt elváltozásai tünet- és panaszmentes fiatal személyeken. Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoportjának Tudományos Ülése. Kaposvár. 1982. nov. 19.
    
    
20. Fórizs Z., Bartos G.: A tenyéri artériás ívek Doppler ultrahang vizsgálata. Magyar Sebész Társaság Dél- Dunántúli Csoportjának Tudományos Ülése. Kaposvár. 1982. nov. 19.
    
    
21. Fórizs Z., Bartos G.: Tapasztalataink a kapuvári szénsavhó-kezeléssel obliteratív érbetegségekben. A Dunaújvárosi T. Kórház-Rendelőintézet Tudományos Ülése. Dunaújváros, 1983. febr. 23.
    
    
22. Bartos G., Fórizs Z.: Diagnosztikus problémát okozó késői szövődmény aorto-bifemoralis bypass után. Miskolci Angiológiai Napok, Miskolc, 1983. május 26- 28.
    
    
23. Fórizs Z., Bartos G.,: A reobliteratio felismerése korai postoperativ időszakban Doppler vizsgálattal. Miskolci Angiológiai Napok. Miskolc. 1983. május 26-28.
    
    
24. Bartos G.: A perifériás érsebészet néhány kérdése. A Veszprémi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Szakbizottságának Tudományos Ülése. Székesfehérvár. 1984. jún. 15.
    
    
25. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.:A mélyvénás billentyűelégtelenség kialakulásának Doppler vizsgálata. Magyar Sebész Társaság Kongresszusa. Pécs. 1984. szept. 1-3.
    
    
26. Fórizs Z., Bartos G.: A Doppler ultrahangos vizsgálat jelentősége az érbetegek vizsgálatában. Fejér Megyei Műsz. Élet 1984; 21: 26.
    
    
27. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.: A mélyvénás billentyűelégtelenség Doppler vizsgálata. A Magyar Dermatológiai Társaság és a Magyar Angiológiai Társaság Phlebologiai Sectiojának Szimpoziuma. Szeged. 1985. ápr. 14.
    
    
28. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.: Tévedési lehetőségek a Doppler diagnosztikában. (poszter) Győri Angiológiai Napok. Győr. 1985. máj. 24.
    
    
29. Fórizs Z., Bartos G.: Doppler elven alapuló ultrahangos érvizsgálat lehetőségei és távlatai. Kórh. Orvostechn. 1985; 23: 15.
    
    
30. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.: A helyreállító érműtétek korai postoperatív időszakában lezajló keringés - változások Doppler vizsgálata. Orv. Hetil. 1985; 126: 1073.
    
    
31. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.: The investigation of deep venous valvular insufficiency by Doppler ultrasound. First United Kingdom Meeting of the Chapitre European de l'Union Internationale de Phlebologie. London. 16-20 September 1985.Lipha 5-2, Absztrakt - könyv. 56.old.
    
    
32. Fórizs Z., Bartos G.: Doppler vizsgálat jelentősége az érbetegek kezelési tervének felállításában. A Magyar Belgyógyászati Társaság Dunántúli Sectiojának XXXII. Vándorgyűlése, Dunaújváros 1985. jún. 13-15., Absztraktkönyv. 66. old.
    
    
33. Fórizs Z., Bartos G.: A Doppler görbeanalízis az artériás elváltozások pontos diagnózisában. (poszter) A Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Sectiojának XXXII. Vándorgyűlése, Dunaújváros, 1985. jún. 13.
    
    
34. Fórizs Z., Bartos G., Kühn R.: Tévedési lehetőségek a Dopples diagnosztikában. (poszter) A Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Sectiojának XXXII. Vándorgyűlése. Dunaújváros. 1985. jún. 13.
    
    
35. Bartos G., Góg B., Fórizs Z., Kohajda J.: Az angiológiai sebészet fejlődése az Általános Sebészeti Osztályon. "20 éves a Dunaújvárosi Kórház" Tudományos Ülés. Dunaújváros. 1985. szept. 13.
    
    
36. Fórizs Z.: A Doppler vizsgálat klinikai értékelése az alsó végtagi verőérbetegségek érsebészeti ellátásában. V.E.A.B. pályázat 1986.
    
    
37. Fórizs Z.: A mélyvénás billentyű-elégtelenség Doppler vizsgálata. A Magyar Angiológiai Társaság Phlebologiai Sectiojának Phlebologiai és Lymphologiai Szemi - náriuma. Budapest. 1986. dec. 5.
    
    
38. Bartos G., Fórizs Z.: Többszörös műtétek érsebészeti beteganyagunkban Egri Angiológiai Napok, Eger, 1987. máj. 27-29. Absztraktkönyv. 67. old.
    
    
39. Fórizs Z., Kühn R., Bartos G.: A Doppler vizsgálat helye az érsebészeti beavatkozások tervezésében. Egri Angiológiai Napok. Eger. 1987. máj. 27-29.
    
    
40. Fórizs Z., Kühn R., Bartos G.: 65 évesnél idősebbeken végzett reconstructiv érműtétek. (poszter). Egri Angioló giai Napok. Eger. 1987. máj. 27-29.
    
    
41. Fórizs Z., Kühn R., Bartos G.: Érsérülések osztályunk beteganyagában. A Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoport Tudományos Ülése. Komló. 1987. okt. 17.
    
    
42. Bartos G.: A dunaújvárosi érsebészet fejlődéséről. Dunaújvárosi T. Kórház Rendelőintézet Tudományos Ülése. Dunaújváros. 1987. jún. 24.
    
    
43. Fórizs Z.: A Doppler vizsgálat szerepe az érműtétek tervezésében (1979-86).). Egészségügyi Ifjúsági Napok'88, Egészségügyi Minisztérium, Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, KISz KB Értelmiségi Fiatalok Tanács Tud. Ülése, Budapest, 1988. Absztraktkönyv 134. old.
    
    
44. Fórizs Z.: A disztális femorocruralis bypassok lehetősége és jelentősége. Egészségügyi Ifjúsági Napok'88, Egészségügyi Minisztérium, Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége, KISz KB Értelmiségi Fiatalok Tanács Tud. Ülése. Budapest. 1988.Absztraktkönyv. 134. old.
    
    
45. Fórizs Z.: Nem szokványos érsebészeti megoldásaink. Zalaegerszegi Angiológiai Napok. Zalaegerszeg. 1989. jún. 1-3.
    
    
46. Fórizs Z.: A Doppler görbeelemzés a műtétek tervezésében. (poszter) Zalaegerszegi Angiológiai Napok. Zalaegerszeg. 1989. jún. 1-3.
    
    
47. Bartos G., Fórizs Z., Várföldi T.: Szeptikus szövődmények érsebészeti beteganyagunkban (1974- 1984). Zalaegerszegi Angiológiai Napok. Zalaegerszeg. 1989. jún. 1-3.
    
    
48. Havrilla Gy.: Érbetegek osztályunk betegforgalmában 1977-1989 között. Fiatal Orvosok Fóruma IV. Dunaújváros. 1990. máj. 9. Absztraktkönyv. 11. old.
    
    
49. Fórizs Z.: A Doppler ultrahang vizsgálat szükségessége visszérműtét előtt. A Pécsi Akadémiai Bizottság Angiológiai és Hemoreológiai Munkabizottságának és a Magyar Angiológiai Társaság Phlebologiai Szekciójának Tudományos Ülése. Pécs, 1991. ápr. 19.
    
    
50. Fórizs Z., Bartos G., Havrilla Gy., Fenyvesi B.: Az ismételt műtétek osztályunk beteganyagában (1981-1991). Debreceni Angiológiai Napok, Debrecen, 1991. jún. 6-8.
    
    
51. Fórizs Z., Havrilla Gy., Fenyvesi B.: Femorocruralis rekonstrukciókkal szerzett tapasztalatain. Debreceni Angiológiai Napok, Debrecen, 1991. jún. 6-8.
    
    
52. Fórizs Z.: A vénák Doppler vizsgálata. "Korszerű phlebologia a mindennapi gyakorlatban" Symposium. Lillafüred, 1992. szept. 25-26.
    
    
53. Fórizs Z.: Az artériák Doppler vizsgálata. (felkért előadás) Orvostovábbképző Egyetem Továbbképző Tanfolyama. Budapest, 1992. nov. 3.
    
    
54. Fórizs Z.. Havrilla Gy., Bartos G.: Femoro-cruralis bypass műtéteink eredményei. Fejér Megyei Orvosnapok. Székesfehérvár. 1992. nov. 12-14., Absztrakt - könyv. 30. old.
    
    
55. Darabos Z.: Tapasztalataink az ulcus cruris kezeléséről (1986-1991). "Szent Pantaleon" pályázat II. díj, 1992.
    
    
56. Darabos Z., Papp L., Bartos G.: Kezdeti meg - figyeléseink termoviziós vizsgálatokkal sebészeti kórképekben. Fejér Megyei Orvosnapok. Székesfehérvár. 1992. nov. 12-14. Absztraktkönyv. 23. old.
    
    
57. Fórizs Z., Csontos P.: A nagyfokú ascites egy lehetséges sebészi kezelésmódja: a thoracico-jugularis shunt Fejér megyei Orvosnapok. Székesfehérvár. 1992. nov. 12-14. Absztraktkönyv. 29. old.
    
    
58. Fórizs Z., Havrilla Gy., Darabos Z., Bartos G.: The place of C. W. Doppler investigation in the treatment planing of venous disorders. European Congress International Union of Phlebology. Budapest. 1993. 09. 06-10. Absztraktkönyv. 43. old.
    
    
59. Fórizs Z., Havrilla Gy.: The correction of deep venous valvular insufficiency by external narrowing. European Congress International Union of Phlebology. Budapest. 1993. 09. 06-10. Absztraktkönyv . old.
    
    
60. Fórizs Z., Bartos G.: The place of Dopppler investigation in the treatmentplaning of venous disorders (poszter) European Congress International Union of Phlebology. Budapest. 1993. szept. 6-10.
    
    
61. Fórizs Z.: Doppler investigation of venous disorders, surgical treatment of the crural ulcer, correction of venous valvular insufficiency. Symposium of Italian Society of Phlebology. Milanó. 1993 nov. 10.
    
    
62. Darabos, Z., Fórizs Z., Havrilla Gy., Bartos G.: Our experiences in the surgical treatment of crural ulcer. European Congress International Union of Phlebology. Budapest. 1993. 09. 06-10. Absztraktkönyv. 109. old.
    
    
63. Darabos Z., Papp L., Bartos G.: Korai megfigyeléseink termoviziós vizsgálattal. A Magyar Sebész Társaság Dél-Dunántúli Csoportjának Tudományos Ülése. Pécs. 1993. ápr. 3.
    
    
64. Eigemann É., Havrilla Gy.: A streptolysis helye a mélyvénás thrombosisok kezelésében. Szent Pantaleon Kórház Dunaújváros Tudományos Ülése. Dunaújváros. 1994. ápr. 24.
    
    
65. Bartos G., Fórizs Z.: Érsebészeti tevékenységünk eredményei a mutatók tükrében (1974-1992). Fejér Megyei Orvosnapok. Dunaújváros. 1994. márc. 3-5. Absztraktkönyv. 63. old.
    
    
66. Fórizs Z., Havrilla Gy., Bartos G., Darabos Z.: Femorocruralis bypass műtéteink eredményei. Magy. Sebész. 994; 47: 151.
    
    
67. Fórizs Z., Hetényi A.: Angiológiai Dopplerdiagnosztika. Springer-Hungaria. Bp. 1994.
    
    
68. Havrilla Gy., Markovics G., Nassary A.N.: Sigmabélbe perforált aneurysma sikeresen operált esete. Fejér Megyei Orvosnapok. Mór.1995. ápr. 28-29. Absztrakt - könyv. 79. old
    
    
69. Bartos G., Góg B., Darabos Z.: 16 éve működő femorotibialis posterior bypass. Pécsi Angiológiai Napok. Pécs. 1995. jún. 1-3. Absztraktkönyv. 53. old.
    
    
70. Havrilla Gy., Markovics G., Nassary A. N.: Sigmabélbe perforált hasi aneurysma sikeresen operált esete. Magy. Sebész.1996; 49: Suppl. 221
    
    
71. Bartos G., Góg G., Darabos Z.: 16 évig működő femoro-tibialis bypass. Magy. Sebész. 1996; 49: Suppl. 221.
    
    
72. Bartos G., Havrilla Gy., Markovics G., Rombauer E.: Unusual events following rupture of abdominal aortic aneurysm into sigmoid bowel. (case report) Praktická flebologie (Prague) 1997; 6: 10.
    
    
73. Bartos G., Markovics G.: Efforts for controlling of infectious complications after vascular surgery and amputation. V. Slovenský Angiologický Kongres, Tatranské Zruby. 1997; 11: 12-15.
    
    
74. Markovics G., Bartos G.: Operált artériás betegeink infekcióregisztere. Érbetegségek 1999; 6: 45.
    
    
75. Rombauer E., Markovics G.: Aorto-biliacalis rekonstrukció után kialakult graft-enteralis fistula. (absztakt) Érbetegségek, 2001; 8: suppl. 44.
    
    
76. Bartos G., Markovics G., Fórizs Z.: Nagy lágyéki perigraft cysta. Érbetegségek. 2007; 14: 113.
    
    
77. Bartos G., Bihari I., Markovics G.: A magyarországi kísérletes és klinikai nyirok-érsebészet története, a XX. század második felében. Érbetegségek. 2012; 19: 49-60.
    
    
78. Markovics G., Szendrényi V., Darabos Z.: A mesen - teriális vénákat körülölelő és komprimáló pancreasfej tumor sikeres műtéti megoldása. Fejér Megyei Centenáriumi Orvosnapok. Székesfehérvár. 2001. ápr. 21-23.

Utóirat

Következő munkánkban folytatjuk a hazai korai műhelyek ismertetését.

Köszönetnyilvánítás: A szerzők köszönettel tartoznak néhai Szakony László dr. továbbá Mikola József dr. székesfehérvári érsebész főorvos uraknak, ill. Szemenyeiné Rideg Ágnes székesfehérvári könyvtáros asszonynak munkájukhoz nyújtott értékes segítségükért.

---

Érbetegségek: 2015/3. 109-120. oldal