A szaklapok publikációit követő kollégák bizonyára találkoztak már svájci specialistáktól származó tudományos cikkekkel, eddig azonban valószínűleg nem sokat hallottak arról, hogy milyen szervezeti és szerkezeti formában gyakorolják a svájci érsebészek munkájukat.
Azt szeretném elérni, hogy a svájci példából együtt vonjunk le olyan következtetéseket, amelyek tanulságul szolgálhatnak a Magyarországon dolgozó kollégák számára.
Érbetegségek: 1995/4. 33-34. oldal
Bevezetés
A szaklapok publikációit követő kollégák bizonyára találkoztak már svájci specialistáktól származó tudományos cikkekkel, eddig azonban valószínűleg nem sokat hallottak arról, hogy milyen szervezeti és szerkezeti formában gyakorolják a svájci érsebészek munkájukat.
Önök az utóbbi időben tapasztalhatták a mindennapi gyakorlatban, hogy az egészségügyben nemcsak a szakmai és tudományos munka bír jelentőséggel, hanem az is fontos, hogy milyen körülmények között zajlik ez a munka. A magyar egészségügy jelenleg átszervezés, átalakulás alatt áll. Ebben a periódusban érdekes lehet megismerni más országok érsebészettel kapcsolatos egészségügyi berendezkedését is. Azt szeretném tehát elérni, hogy a svájci példából együtt vonjunk le olyan következtetéseket, amelyek tanulságul szolgálhatnak a Magyarországon dolgozó kollégák számára.
Azért, hogy a szigorú kritikának elejét vegyem, szeretném aláhúzni azt a tényt, hogy bár részt vettem néhány érsebészeti beavatkozásban, nem vagyok érsebész. Szívsebész vagyok. Svájcban élek tizenhárom éve, és miután Svájcban egy menedzseri diplomát is szereztem, a svájci állam megbízásából időről időre részt veszek egészségügyi szervezési problémák megoldásában. így kerültem kapcsolatba a svájci érsebészet problémáival is.
A Svájci Érsebészeti Társaság 1989-ben alakult az államapparátustól független magánjogi társaságként. Tagjai sebészek és az angioplasztikát is gyakorló invazív radiológusok vagy kardiológusok lehetnek.
A Svájci Érsebészeti Társaság a Svájci Sebészeti Társaság által elismert önálló szervezet. Ennek az a jelentősége, hogy a Svájci Sebészeti Társaság, mint a legrégebbi orvosszakmai társaság a svájci hatóságok szakmai partnere. A Svájci Sebészeti Társaság speciális kérdésekben az általa elismert szakosodottabb társaságokhoz fordul, így érsebészeti vonatkozású kérdésekben a Svájci Érsebészeti Társasághoz.
A Svájci Érsebészeti Társaság tagjai a társaság megalakulását megelőzően a Svájci Angiológiai Társasághoz vagy a Svájci Mellkas- és Szívsebészeti Társasághoz tartoztak.
A Svájci Érsebészeti Társaság feladalai
- Az Érsebész Szakorvosi képzés megszervezése és a szakorvosi cím elnyeréséhez szükséges feltételek kidolgozása, a szakorvosi továbbképzés megszervezése és felügyelete.
- Szakmai konzultáns fórumként fellépni bírósági szakértői véleményezés szükségessége esetén.
- Szakmai konzultánsként fellépni a hatóságoknál érsebészeti vonatkozású egészségügyi szervezési kérdésekben.
- Partnerként fellépni más nemzetek érsebészeti társaságaival és a nemzetközi érsebészeti szaktársaságokkal kapcsolatban.
Ezen pontok közül kiemelném az elsőt, amit érdemes kicsit hosszabban elemezni. Jelenleg - bár a Svájci Érsebészeti Társaság már létezik - az érsebészeti szakorvosi cím még nem. Itt egy kis magyarázatra van szükség, hogy a probléma világossá váljon. Svájcban jogi szempontból valódi szakorvosi diploma, mint olyan, nem létezik. Csak az általános orvosi szövetségi diplomának van joghatálya. Ez a diploma az, amit a svájci egyetemista a hat éves orvos egyetemi tanulmánya végén megszerez. Külföldieknek újra kell vizsgázniuk ahhoz, hogy ezt megszerezhessék. Akinek ez a diplomája megvan, bármilyen orvosi beavatkozást joga van elvégezni a svájci törvények szerint.
A svájci szakorvosi cím kizárólag azt jelenti, hogy a kérdéses orvos tagja az FMH (Federatio Medicus Helveticus) szervezetnek, amely szervezet magánjogi, az államapparátustól független szervezet. Az FMH csak bizonyos feltételekkel vesz fel egy orvost a tagjai közé, amely feltételek különböznek a belső szakmai kollégiumoktól függően.
Az FMH tagságnak bizonyos előnyei vannak. Az egyik előnye, hogy egy szakágazatban bizonyos fokú szakmai hozzáértésről tanúskodik, és így előnyt jelenthet álláspályázatok megnyeréséhez. Ez a hozzáértés azonban, amiről az FMH tagság tanúskodik, eléggé relatív, mivel számos ágazatban vizsgázni sem kell az FMH tagság elnyeréséért.
Az FMH tagság másik előnye az orvosi műhiba gyanújával elindított perekben mutatkozik. Az orvosi szakvéleményezésre a bíróság az FMH szervezetet kéri fel, amely pedig a saját belső szakmai kollégiumaihoz fordul a specifikus kérdésekkel. A szervezet ezen véleményezés során saját tagjait a lehetőségeknek megfelelően védelembe veszi. Az újabb szakterületeknek azonban még nincs meg a szakmai FMH kollégiuma.
Így jutunk vissza a Svájci Érsebészeti Társasághoz, amelyet az FMH megbízott, hogy dolgozza ki azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítése esetén egy svájci orvos az FMH szervezet érsebészeti szakkollégiumának tagja lehet.
Jelenleg még nem létezik érsebészeti FMH, és még az sincs eldöntve, hogy önálló szakterület, vagy csak az általános sebészetre ráépített specialitás lesz-e.
Svájcban jelenleg 1 millió lakosonként 750 érsebészeti beavatkozással kell számolni évente. Ez a hétmilliós lakosságot figyelembe véve összesen 5250 műtétet jelent. Természetesen ebben a számban nem szerepelnek a varix műtétek és a PTA beavatkozások. A szív-tüdő motor nélkül végrehajtható aorta műtétek azonban benne vannak. A 750-ből kb. 200 aortaműtét. Ez a szám úgy alakul ki, hogy a műtéti indikációkat a nagyobb intézményekben az Európai Egyeztetési Kongresszus által kiadott irányelveket követve állapítják meg. A klaudikáció inter- mittens nem indikációja a perifériás érműtétnek, csak akkor, ha térd alatti 4. stádiummal társul. Térd alatt 2. és 3. stádium nem műtéti indikáció. Érműtéteket azonban végeznek a kisebb perifériás kórházakban is, ahol a műtéti indikációkat kevésbé szigorúan kezelik.
A Svájci Érsebészeti Társaság célja a szakmai képzés területén, hogy egy érsebész legalább 100-120 műtétet végezzen el évente. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy az ennél kevesebbet operáló érsebész rutinja elvész, és az eredményei rosszabbodnak. Ez a specialistánkénti 100-120 műtét elérhető abban az esetben, ha nem több mint egy érsebész jut 200 000 lakosra és természetesen, ha csak a specialistáknak van, azaz volna joga ilyen műtéteket végezni.
Az érbetegek összevont műtéti ellátása azzal az előnnyel is járna, hogy a pácienseket a sebész a posztoperatív fázison túl is követni tudná. A mai gyakorlat során a páciensek nagy része eltűnik a sebész számára, amint kikerül a kórházból az operáció után. így a sebésznek nincs feed-back-je, csak abban az esetben, ha a páciens újabb műtétre ugyanahhoz a sebészhez kerül vissza. A többi páciens sorsáról - hogy elköltözött, meghalt, másik sebészhez ment vagy tünetmentes - semmit sem tud.
A Svájci Érsebészeti Társaságnak 70 tagja van. Amint már említettem, a tagok között vannak érsebészek, invazív radiológusok és kardiológusok.
A társaságot hat tagú vezetőség irányítja. Az elnök dr. Largiader főorvos úr, aki Luzernben dolgozik. A helyettes elnök Genton professzor, a laussanne-i egyetemi kórházból. A vezetőség 4-5 alkalommal ül össze évente. A tagság számára egyszer egy évben van közgyűlés, továbbá egy háromnapos továbbképzési kurzus és évente egyszer egy kétnapos kongresszus. Ezen fórumokon keresztül biztosított a szakmai továbbképzés.
A svájci érsebészet szerkezete
A páciensek 60%-át az állami egészségügy látja el, és ez így van az érsebészet területén is.
A következő helyeken gyakorolnak érsebészetet Svájcban.
Öt egyetemi kórházban:
- - Zürichi Egyetemi Kórház, szív- és érsebészet egy osztályon belül létezik (Prof. Turina).
- - Genfi Egyetemi Kórház, szív- és érsebészet egy osztályon belül létezik (Prof. Fedutti).
- - Laussanne-i Egyetemi Kórház, szív- és érsebészet egy osztályon belül létezik (Prof. Sadeghi), de az általános sebészeti osztály is végez érsebészeti műtéteket, kb. fele-fele arányban. (Alt. seb. prof. Chapuis et Prof. Genton).
- - Berni Egyetemi Kórház. Külön érsebészeti osztály létezik, de a vezető (Prof. Althaus) egyben a szívsebészet professzora is.
- - Baseli Egyetemi Kórház, Külön érsebészeti osztály létezik, de a vezető a szívsebészet professzora, úgy mint Bernben.
Ezekben az intézményekben az érsebészet a szívsebészettel együtt egy műtői blokkot használ, így megvan az aorta műtétek esetében az a biztonság, hogy esetleg szív-tüdő gépet is lehet használni.
Egy finn tanulmány kimutatta, hogy aorta repedés esetében a szállítás egy jobban felszerelt központba kisebb rizikót jelent, mint a helyszínen gyorsabban, de kevésbé jól felszerelt körülmények között elvégezni a műtétet.
Ezen egyetemi intézményeken kívül még a megyei (kantonális) kórházak egy részében van fejlettebb érsebészet. így Luzernben, ahol dr. Largiader - mint említettem - a Svájci Érsebészeti Társaság elnöke a vezető főorvos. Ezen kívül Friburg- ban, Neuchatelben, St. Gallenben, Luganóban stb.
statisztikai adat nem gyűjthető be. A magánklinikák adatszolgáltatása kizárólag a műtétek típusára és a kórházi tartózkodás hosszára terjed ki. Ezekről az adatokról az ország összes egészségügyi intézményére kiterjedő' adatszolgáltatási kötelezettség alapján lehet informálódni.
A Svájci Érsebészeti Társaság nemzetközi kapcsolatai
A Svájci Érsebészeti Társaság évi kongresszusát más nemzetek érsebészeinek évi kongresszusával együtt szervezi. így németekkel, osztrákokkal vagy franciákkal együtt.
A Svájci Érsebészeti Társaság elnökhelyettese, dr. Genton az egyik alapító és vezetőségi tagja az Európai Érsebész Társaságnak (European Society of Vascular Surgery). Dr. Genton felelős szerkesztője az Európai Érsebész Társaság második lapjának. Az első lap ugyanis túlzottan skandináv dominancia alá került és ezzel elvesztette európai jellegét.
Befejezés
Ebből a beszámolóból kitűnik az, hogy Svájc, annak ellenére, hogy fejlett nyugat-európai ország és gazdag egészségüggyel rendelkezik, érsebészeti szervezete elmaradottnak tekinthető.
Bizonyos állami intézetekben és néhány privát klinikán az érsebészet magas színvonalú, de e mellett sok alacsonyabb szinten képzett általános sebész is operál érsebészeti eseteket, mivel ezt a jogrendszer megengedi.
A svájciak közismert jó szervezőkészsége ellenére az érsebészet szervezetileg elmaradott szintje három okra vezethető vissza.
- A svájci konzervatizmus; az érsebészet fiatal szakterület a sebészeten belül, ezért a svájci orvosi konzervatizmus még csak az utóbbi időkben kezdte elismerni az érsebészet önálló létjogosultságát.
- A svájci egészségügy szerkezeti formája; az orvosi ágazatokban történő specializálódásnak máig sincs törvényes kerete. A szakorvosi szervezet, az FMH csak befolyásos lobby formájában elismert a jogrendszer előtt.
- A svájci egészségügy federális berendezkedése; a kórházak a helyi politikai szervezetektől nagyobb mértékben függenek, mint az egész országot magukban foglaló szakmai szervezetektől. Ebből következik: nehézkes a döntéshozó képesség országos szinten, és nehezen harmonizálható az adatfeldolgozás, ami szintén lassítja a döntéshozás folyamatát.
Tanulságként levonható az a következtetés, hogy egy szakmai dominanciájú egészségügyi rendszer (magyar) fejlődőképesebb, mint egy politikai dominanciájú rendszer (svájci), mivel gyorsabban képes alkalmazkodni az orvoslásban kialakuló újabb specialitásokhoz.
Dr. Fekete Albert
1010 Lausanne
Valmont str. 18., Svájc
Érbetegségek: 1995/4. 33-34. oldal