Hazánkban és a világ számos országában a morbiditási és mortalitási mutatókat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. Ennek megelőzése, és megfelelő időben elkezdett gyógyítása korai diagnózis birtokában lehetséges, amelynek legfontosabb eszköze a szűrővizsgálat. A szerzők által elvégzett szűrővizsgálat elsősorban Fejér megye településeinek lakosságára terjedt ki. Az egyének kiválasztása randomszerűen történt, a bekerülés önkéntes volt. A vizsgálat anamnézis felvételből, fizikális-, labor- és Doppler-vizsgálatból állt. Az alkalmazott Boso ABI négy végtagos vérnyomásmérő rendszer a vizsgálatokat pontosabbá, egyszerűbbé és gyorsabbá tette. A készülék szélesebb körű, szűrő vizsgálat jellegű alkalmazása indokoltnak tűnik, a rizikótényezők felderítése és a korai diagnózis érdekében.

Érbetegségek: 2011/4. 97-100. oldal

Bevezetés

Hazánkban és a világ számos országában a morbiditási és mortalitási mutatókat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik (1). Ezen megbetegedések alapja az atherosclerosis. Az atherosclerosis generalizált, progresszív betegség, amely az először tüneteket okozó érterület alapján különböző formákban jelentkezik. A tünetek megjelenési területétől függetlenül, a szervezet egyéb részein is kialakul ez a betegség. Ennek felderítése, megelőzése és megfelelő időben elkezdett gyógyítása azonban már nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi feladat is. Ezen társadalmi összefogást a más betegségek vonatkozásában már egyre gyakoribbá és „népszerűbbé” váló szűrővizsgálatok jelentik.
Az aktív lakosságot leginkább tizedelő érszűkület szűrése hazánkban és külföldön is csaknem ismeretlen fogalom. Érthetetlen, hogy ez a relatíve egyszerű, alacsony költségigényű vizsgálat miért nem került már korábban felismerésre és alkalmazásra, hiszen ha a hazánkban is elfogadott tüdőszűrés, emlőszűrés, csontritkulás-szűrés, rákszűrés hatékonyságát meg tudnánk közelíteni, akkor talán csökkenhetne az érszűkület talaján kialakult betegségek morbiditása és mortalitása is.
Az atherosclerosis diagnózisa általában invazív diagnosztikus eljárásokon alapul, ez alól csak a carotisok, illetve a végtagartériák képeznek kivételt. Ezen területeken, már tünet-mentes állapotban lehetőség van az érbetegség non-invazív megállapítására, ezért fontos szerepet játszhat az atheroscleroticus eredetű megbetegedések prevenciójában.
Ezeket a lehetőségeket kiaknázva indult el 2003. május 31.-én az atherosclerosis korai diagnosztikáját megcélozó szűrővizsgálat, melynek érdekében a Fejér Megyei Szent György Kórház Érsebészeti Osztály vezetője, Dr. Keresztury Gábor egy TEAM-et hozott létre a mobil érbeteg- szűrő program kivitelezéséhez. A csoport tagjai: érsebész szakorvos (feladata: orvosi szakvizsgálat, a vizsgálati eredmények összefoglaló értékelése, terápiás javaslat), radiológus (feladata: ultrahangvizsgálat kivitelezése), szakápoló (feladata: anamnesis-felvételre szolgáló kérdőív kitöltése, cholesterinszint-mérés, vérnyomásmérés) (2).
A szűrés célja az eddig fel nem ismert érbetegek lakóhelyükön történő kiszűrése. Lehetővé téve ezzel a komplikációmentes, korai stádiumban elkezdett kezelést és így az eredmények javítását. További cél a halmozott rizikófaktorok miatt veszélyeztetett egyének felderítése, és a lakosság perifériás érbetegségekről szóló tájékoztatása.

Módszerek

a. A vizsgálat mintaválasztása és módja

A vizsgálat elsősorban Fejér megye településeinek lakosságára terjedt ki. A vizsgált egyének kiválasztása lényegében randomszerűen történt. A szűrőprogramba történő bekerülés önkéntes volt.
A vizsgálatban az adatfelvétel megkérdezéses és megfigyeléses módszerrel történt. A kikérdezés során használt kérdőívben zárt kérdéseket alkalmaztunk, míg a megfigyeléses módszer során a vizsgált egyének egyedi kémiai jellemzője (cholesterinszint), vitális paramétere (vérnyomás- két karon mérve), angiológiai státusza (fizikális, képalkotó) került rögzítésre. E két módszer együttes alkalmazásával korrekt képet kaphattunk a vizsgált populáció egészségi állapotáról.

b. A vizsgálat menete

1. Az asszisztens tájékoztatta a pácienst a vizsgálat menetéről, a várható beavatkozásokról, majd segített a regisztrációs adatlap kitöltésében és a Perifériás kérdőív kitöltésével felvette a beteg anamnesisét.
2. Az adminisztrációs teendők után a beteg mindkét karján vérnyomásmérés történt, az eredmény a szűrési adatlapon rögzítésre került.
3. A következő lépésben össz-cholesterinszint mérés történt, melynek eredménye szintén fel lett tüntetve a szűrési adatlap megfelelő részén.
4. 50 év feletti férfiak és 55 év feletti nők carotis ultrahang vizsgálaton vettek részt, melyet a radiológus szakorvos végzett, az itt kapott eredmény rögzítése szintén a szűrési adatlapon történt.
5. Az összes meglévő eredménnyel a következő lépcsőfok az érsebész szakorvos vizsgálata, aki áttekintette az anamnesis lapot, az eddig kapott eredményeket értékelte (kétkaros vérnyomás, össz-cholesterinszint, szükség esetén carotis ultrahang)
   
   
   • kikérdezte a beteget az esetleges szubjektív panaszokról,
   • elvégezte a végtagok fizikális vizsgálatát,
   • megtekintés (elszíneződés, ulcus, visszértágulatok, oedema, körfogatbeli eltérés),
   • tapintás (arteria dorsalis pedis, arteria poplitea, arteria femoralis, illetve a karokon az arteria radialis),
   • az összes eredmény birtokában az érsebész összegző szakorvosi javaslatot tett, melynek eredményét rögzítette a szűrési adatlapon, a diagnózis mellett feltüntette esetleges terápiás javaslatát, további kezelés, vizsgálatok szükségességét.

A szűrőprogram alkalmával az egy főre eső vizsgálat átlagos időtartama 10 perc. Bár az eddigi szűrések során nem került alkalmazásra, de tudnunk kell, hogy a végtagi erek állapotáról pontosabb képet kaphatunk egy egyszerű non-invazív vizsgálattal a Doppler-index (boka/kar index, ABI, ankle/brachial index) meghatározásával, mely a boka magasságában és a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa.

c. A Boso-ABI-rendszer mint új módszer

Jelen tanulmányunkban a legutolsó szűrés adatait ismertetjük, melyben 50 személy vett részt, és itt került kipróbálásra a Boso-cég által kifejlesztett műszer, mely lehetővé teszi a szisztolés vérnyomás mérését, mind a négy végtagon egyidejűleg. Az eredményeket a műszerhez csatlakoztatott számítógép rögzíti, illetve, a telepített, kiértékelő szoftver segítségével megtörténik az ABI automatikus kalkulációja.
A rendszer alkalmazásával a vizsgálat menetében lényegi változás a 2. ponton történt, mivel a műszert elsődlegesen a kétkaros vérnyomásmérés kiváltására és az erek funkcionális vizsgálatára, az ABI index megállapítására használtunk. Ennek következtében a 2. pontban leírtak az alábbiak szerint módosultak: a vizsgáló ágyon hanyatt fekvő beteg mind a négy végtagjára az előírásnak megfelelő helyre és módon felhelyezésre került a négy mandzsetta, majd megtörtént a mérés. A gép ezek után rögzítette az adatokat, és elvégezte az ABI automatikus kalkulációját. A továbbiakban a vizsgálat menete a korábbi pontokban leírtak szerint zajlott.
Az eszköz alkalmazásának célja az volt, hogy pontosabb képet kaphassunk a vizsgált egyének angiológiai állapotáról, illetve hogy az egy főre eső szűrési időt rövidítsük.

Eredmények

• Összes vizsgált létszám: 50 fő
• Perifériás érbetegség igazolódott: 5 fő
• Hypertoniás értéket mértünk (RR>140/80 Hgmm): 37 fő (ebből 4 főnél igazolódott perifériás érbetegség)
• Egy főre eső átlagos vizsgálati idő: 7 perc
• 5 mmol/l feletti cholesterinértéket mértünk: 23 fő (ebből 5 főnél igazolódott perifériás érbetegség)

Megbeszélés

A műszer lehetővé teszi a szisztolés vérnyomásmérés elvégzését mind a négy végtagon egyidejűleg. Az eljárás segítheti az ABI mérésének széleskörű bevezetését amely elsősorban a háziorvosi praxisban volna célszerű. E mellett szól, hogy a vizsgálat különösebb előkészület nélkül kivitelezhető és csak néhány percet vesz igénybe, mivel a mérés mind a négy végtagon egyidejűleg történik, jelentősen lerövidítve ezzel a vizsgálat időtartamát. A vizsgálat rövidségét pontosan szemlélteti, hogy míg a korábbi metódus szerinti szűrések alkalmával egy fő vizsgálatára átlagosan 10 percet fordítottunk, addig az új rendszer alkalmazásával ez az idő 7 percre csökkent.
A négy végtagon végzett egyidejű méréssel a boka-kar-index kalkulációja a rendszerrel nagyon pontos és megbízható. Az eddigi szűrések során alkalmazott szakorvosi tapintásos vizsgálattal szemben ebben az esetben pontos, numerikus eredményt kapunk. Az érsebészeti rendelésen alkalmazott ultrahangos Doppler-index mérésnél is mindig hátrányt jelentett, hogy a mérések egymás után következtek és így a vérnyomás ingadozás következtében a mérés nem mindig a pontos eredményeket nyújtotta (3).
Köztudott, hogy a Doppleres eljárás ügyességet és tapasztalatot igényel, ami miatt a vizsgálatot rendszerint az orvos végezi. Az eljárás egyszerűsége lehetővé teszi a Doppler-index szakdolgozói mérését (az ápolás nem önálló funkciója).
A mérés után az értékek továbbíthatók egy számítógépre, ahol a kiértékelő szoftver segítségével megtörténik az ABI automatikus kalkulációja. A számítógépes szoftver segítségével létrehozható egy elektronikus adatbázis, melyben a betegek mért eredményei rögzíthetők, ezáltal lehetőség van a vizsgált páciensek folyamatos kontrollálására. Ezen vizsgálati módszer és eszköz mind szélesebb körben történő alkalmazásával az egész országra kiterjedő epidemiológiai felmérést lehetne végezni, amelybe a háziorvosi szolgálatok dolgozóit nemcsak orvosi, de szakdolgozói szinten is szerencsés lenne bevonni, egyrészt a további mérések elvégzése, másrészt a már meglévő adatbázis figyelemmel kísérése érdekében. Az így kiépített rendszer lehetővé tenné a műtétek elektív, optimális időben történő elvégzését.
Praktikus lenne ezen alap adatbázis kiegészítése a már kezelt, gondozott, esetleg operált érbetegek körével, lehetővé téve ezáltal a folyamatos utánkövetést a regisztrált érbetegek körében is.
Bár-e rendszer kiépítése nem kevés anyagi ráfordítással, és munkával jár, mégis úgy gondoljuk hosszú távon "kifizetődő" lenne, hiszen lényegesen csökkentené a kórházi kezelési költségeket, illetve segítene a munkaképes emberek számának növelésében.

Következtetések

A korábbi vizsgálatokkal szemben az új vizsgáló rendszer alkalmazása pontosabb, számszerű adatokkal szolgál a vizsgált populáció angiológiai státuszáról, hiszen a korábbi, szakorvos által elvégzett tapintásos leletek így numerikusan jelennek meg (Doppler-index).
A korábbi szűrések és az aktuálisan, számadatokkal bemutatott vizsgálat segítségével is egyértelművé vált, hogy a program jelentős lehet az érbetegségek hatékony feltárásában és a betegség kialakulásának szempontjából releváns rizikótényezők (legjelentősebb a cholesterinérték meghatározás) felismerésében.

Irodalom

1. Tóth K. Érbetegségek epidemiológiája. In: Vascularis medicina, szerk: Meskó É. Therápia Kiadó, Budapest, 2004. 39-44.
   
   
2. Keresztury G, Mikola J, Berek P. Az atherosclerosis korai felismerése és rizikószűrés a Közép-Dunántúlon. A mobil érdiagnosztika. Érbetegségek 2006; 13:71-76.
   
   
3. Sipos Gy, Dernóczy-Polyák A. Kétféle mérési módszer azonos boka-kar index értéket ad? Érbetegségek 2011; 18:75-79.
   
   

Farkasné Bangó Mária

Szent György Kórház
8000 Székesfehérvár, Seregélyesi u. 3.

Érbetegségek: 2011/4. 97-100. oldal