Magyarországon a megbetegedési és halálozási statiszti­kákat a szív- és érrendszeri betegek vezetik. Az érbetegek kezelésében elsődleges szempont a belgyógyászati-angiológiai kivizsgálás, a korrekt diagnózis felállítása és az időben megkezdett konzervatív kezelés. Sebészeti ellátásra az érbe­tegeknek csak relatíve szerény száma kerül, akár fenyegető ischaemia, akár progrediáló dysbasiás panaszok miatt. A belgyógyászati-angiológiai kezelés részét képezi a lipid anyagcsere zavarainak rendezése, thrombocyta aggregáció­gátlók, vérviszkozitás csökkentők adása Az utóbbi években a minimálisan invazív technikák az érsebészetben is szemléletváltozást hoztak létre. A radioló­gusok által már korábban jól ismert katétertechnikás eljárá­sok klasszikus érsebészeti megoldásokkal kombinálva, a be­teg számára kisebb megterheléssel járó, eredményesebb be-avatkozásokat tettek lehetővé.

A szerző a PTE/AOK Sebészeti Tanszékén elvégzett mi­nimálisan invazív, hybrid érsebészeti beavatkozások lehető­ségeit taglalja, amelyek korábban inoperábilisnak tartott, vagy rossz cardiorespiratoricus állapotban lévő betegeknél egyetlen életesélyt jelentő megoldást adhatnak. Ismerteti a thoracalis és hasi aneurysmák stent-graft technikáit és ered­ményeit. Megállapítja, hogy az érbetegek komplex kezelé­séhez a belgyógyász-aagiológus, invazív radiológus, anesz­teziológus szoros együttműködése szükséges.

A fenti előadások, amelyek kivonatait a 2005. decemberi lapszámunkban van alkalmunk közölni, a Pécsi Angiológiai Napokon - a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság, valamint a Magyar Cardiovascularis és Inter­venciós Radiológiai Társaság közös kongresszusán - 2005. október 12-én, Prevenció - az érszűkű/et és a folyamatot befolyásoló gyógyszerek címmel megrendezett szimpóziumon hangzottak el. Az ülés elnöki teendőit prof. dr. Kollár Lajos (Pécs) és prof. dr. Paragh György (Debrecen) látta el.