Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2017/2
2017/1

2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


Vénák betegségei

<< Vissza
Cikk mentése Cikk nyomtatása Cikk elküldése


Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

Írta: DR. NAGY IMRE

Bevezetés

A phlebologia központja, John Hunter munkássága révén, a XVII. század végére Párizsból Londonba költözött. Nemcsak a phlebitist írta le 1775-ben, hanem a pulmonális embóliát is. Ő tett először különbséget a drainálást igénylő septicus phlebitis, és a sebészi beavatkozás nélkül is gyógyuló, spontán, vagy traumás phlebitis között (12,13).
A felületes vénagyulladás felismerése, az esetek többségében ma már nem okoz gondot. Az átlagpopuláció 3-11%-ában fordul elő, a nők aránya valamivel nagyobb, és az életkor előrehaladtával gyakorisága nő. Bilaterális megjelenést 5-10 %-ban írták le (27).
Megfigyelték, hogy az akutan jelentkező arteriás és vénás thromboembóliás esetek szezonális ciklicitást mutatnak. Előbbiek télen, míg az utóbbiak tavasszal gyakoribbak (16). Kakkos vizsgálatai az ascendáló varicophlebitis nyári csúcsát mutatták (májustól októberig) (15).
Phlebitis jelentkezésekor, akár a felső, akár az alsó végtagon, a vénaszakasz lefutása mentén, jellegzetes bőrpír mutatkozik, amely nyomásra, gyakran már tapintásra is fájdalmas. A kötegezettség gyakran még hetek multán is észlelhető. Előfordulhat, hogy a gyulladt véna környezete oedemássá válik. Olyan általános tünetek is kísérhetik, mint subfebrilitás, rossz közérzet, leukocytosis, emelkedett CRP-szint és gyorsult süllyedés. Kifejezett végtagduzzanat előfordul, de nem jellemző, ellentétben a mélyvénás thrombosissal (23).
Gyakorta kétféle eredettel, és elnevezéssel állunk szembe: az „acut superficialis thrombophlebitis” nem tágult vénák mentén alakul ki, és konzervatív kezelésre jól sanálódik, míg a varicosus vénákban keletkező, nemritkán ascendáló jelleggel bíró "acut varicophlebitis" a státustól függően előbb-utóbb sebészi beavatkozást igényel (10).
Jelen dolgozatunkban az utóbbi betegcsoporttal foglalkozunk, és csupán utalunk a számos lokális kezelési módra (5), valamint a comb középső harmadától disztális elhelyezkedésű kórállapotok kapcsán indokolt konzervatív terápiára, melynek része lehet a vérrög eltávolítása (3).
Acsády szerint a sebészi indikáció két esetben áll fenn: az abscedáló, és az ascendáló phlebitis esetén. Előbbi ritkán fordul elő, elfertőződött, gyulladt vénás konglomerátumot jelent, mely alapos feltárást, és szisztémás antiotikum adását teszi szükségessé (1). Az ascendáló varicophlebitisek gyakoriak és ezek képezik a vénagyulladások kórházi beutalását, kezelését és szorosabb megfigyelését igénylő, operálandók csoportját.
A banálisnak tűnő bőrelváltozás hátterében lévő, ascendáló klinikai forma nem áll meg a mellékágakban, hanem gyakran a véna saphena magna vagy parva törzsét kitöltve, megközelíti a sapheno-femorális, vagy a saphenopopliteális junctiót, így a további szövődmények veszélyét hordozza.
A felső végtagon jelentkező phlebitisek eredetére gyakran az előzmények utalhatnak (pl. vérvétel, tartós vénás kanül okozta kötegezettség, kemotherápiás szerek okozta gyulladás, stb.).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

1. táblázat:
Az alsó végtagi phlebitis elkülönítő kórisméje (Sándor nyomán,23.).

Az alsó végtagi phlebitisek az 1. táblázatban felsorolt kórképekkel téveszthetők össze. A kisebb kiterjedésű vénagyulladás, gyakran szabad szemmel is jól látható, és tapintható, az esetek zömében kórházi elhelyezést nem igénylő, ambulánsan observálható betegség.
Urai szerint a felületes thrombophlebitisben az embólia veszély csekély, elhanyagolható, mert a gyulladásos intima és a spasmusba került vénaszakasz szorosan rátapad a keletkezett thrombusra. Gondosabb odafigyelést csupán a v.saphena magna progrediáló thrombophlebitise, azaz ascendáló formája igényel, amelynek során a thrombus a szájadékban letapadhat, vagy a mélyvénába belóghat. Ilyenkor thrombusrészecske szakadhat le róla, ezáltal mélyvénás thrombosist, és/vagy pulmonalis emboliát okoz (30). Újabb vizsgálatok a kisebb kiterjedésű elváltozások szövődményeirő számoltak be.
A klinikailag térd fölé kúszó VSM (vena saphena magna) varicophlebitis, vagy a fossa poplitea irányába tartó VSP (vena saphena parva) varicophlebitis esetén a gondos fizikális vizsgálaton túlmenően duplex scan vizsgálatot kell végezni a mélyvénás keringés érintettségének pontos diagnosztizálásához, és a folyamat nyomonkövetésére. Az ultrahangos lelet megszabja a további sebészi teendőket (9,17).
Lutter 12 856 alsó végtagi vénás duplex vizsgálat adatait elemezte. Közöttük 1420 akut vénás thrombosist talált. A 186 felületes vénás thrombosis 31%-ában, 57 betegnél tudott késői komplikációt kimutatni (20). Gyakran a varicophlebitissel egyidőben az ultrahangos vizsgálat occult mélyvénás thrombosist is igazolt. Binder 46 beteg ultrahangos nyomonkövetése során 24 asymptomatikus mélyvénás thrombosist észlelt (52%)(6). Jorgensen 44 thrombophlebitises betegéből 10-nél mélyvénás thrombosist igazolt, akiknél nem állt fenn mélyvénás thrombosisra utaló klinikai tünet (23%)(14). Skillman 42 betegénél a gyulladás 23 esetben térd fölötti, 19-ben térd alatti lokalizációjú volt. Közülük 4, illetve 1 esetben mutatott ki mélyvénás propagációt (12%) (25). Sobreira 21,6%-os mélyvénás propagatióról, és 28,3%-os pulmonális embolizációról számol be (26).
Gyakorta, a beteg "későn" érkezik az ellátó helyre: preoperatíve kimutatható a mélyvénába belógó thrombus, vagy a pulmonális szövődmény is (2). Liashko felhívja a figyelmet, hogy az idősebb kor nem képezi a sebészi beavatkozás ellenjavallatát (19). Vas 30 ascendáló varicophlebitises betegen, 35 végtagon végzett sűrgős Trendelenburg-Madelung műtétről számol be. A strippinget veszélyesnek tartja (31). Krause csak a "tűzoltó munkát", a beömlési ligaturát végezte el 49 VSM, és 7 VSP varicophlebitis esetén, s hangsúlyozza a magas ligaturák pulmonális embolia csökkentő szerepét (18). Denzel 10 progresszív thrombophlebitises beteg kapcsán "kétüléses" technikáról számol be: primeren urgens epifasciális vénás ligaturát, majd a posztoperatív szakban, a bethrombotizált vénatörzs recanalizációja után a saphena törzs strippingjét javasolja (7). Selishchev 170 akut varicophlebitises beteg műtéti tapasztalatait adja közre. A pulmonális embólia megelőzésére az akut radikális sebészi taktikát preferálja (24). Urai ezzel szemben a kiterjedt varicophlebitises esetekben a teljes varicectomia elvégzését feleslegesnek tartja (30).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

2. táblázat:
Operált varicophlebitises betegeink kísérőbetegségei.

Beteganyag

Az ajkai Magyar Imre Kórház Érsebészeti Osztályán 1989-1997-ig, a váci Jávorszky Ödön Kórház Sebészeti osztályának Érsebészeti Részlegén 1997-2011-ig, valamint a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Érsebészeti Profilján 2013-2015 között, a szerző által végzett 2803 vénás beavatkozásból (varicositas, ulcus cruris, mélyvénás thrombosis, thrombophlebitis) 188 esetben történt alsó végtagi akut varicophlebitis miatt műtét. Ezen műtétek elemzése során figyelembe vettük a betegek nemét, korát, az anamnesztikus időt, a kísérő betegségeket, az átlagos ápolási időt, a varicophlebitis kiterjedését, a preoperatív gyógyszerelést, a műtétet megelőző vizsgálatokat, a műtéti megoldást, valamint a műtéti szövődményeket.
Összesen 188 betegünkből 116 férfi és 72 nő került műtétre (61,7%, ill. 38,3%). Ez éppen fordított arányt mutat a legfrissebb evidenciákat felmutató Guidelines közlésével (27). Átlagéletkor: 55,47 év volt (a legfiatalabb 25 éves, a legidősebb 80 éves).
Anamnesztikus időnek azt az időintervallumot tekintettük, amely a panaszok kezdete és a műtéti időpont között eltelt. Ez a 188 betegre nézve átlagosan 17,5 nap volt (2-90 napos szórást mutatott). Ez is megerősíti azt az irodalmi adatot, miszerint a betegek 7-10 nap elteltével jelentkeznek panaszaikkal orvosuknál (3), bár Bihari szerint: "Rutinos betegek akár több hetet is várnak."(5). A 2. táblázat mutatja a műtétre került betegek kísérőbetegségeinek előfordulását.

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

3. táblázat:
A thrombophlebitis lokalizációja 188 műtét kapcsán.

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

4. táblázat:
188 ascendáló varicophlebitis műtéti megoszlása.

Az operált betegek thrombophlebitisének kiterjedését a 3. táblázat mutatja. Preoperatív gyógyszerelés: 7 beteg lázas állapota miatt antibiotikumban részesült. A beavatkozást megelőzően laborvizsgálatok, EKG, mellkas rtg, ill. Doppler, vagy duplex vizsgálatok történtek.
Tekintsük át a 4. táblázatban a műtéti megoldásokat: kitűnik, hogy a beavatkozások 78%-a radikális vari cectomia volt a gyulladt szakaszban lévő thrombus eltávolításával. 20%-ra tehető azon esetek száma, amikor a junctió ellátása (crossectomia), a varicosus ér thrombecto miájával lett kiegészítve. Mélyvénás, Fogarty-katéteres thrombectomia a VSM-t 11 esetben érintette, míg 2 esetben VSP területi volt. Ezen beavatkozások után tartós anticoaguláns kezelést alkalmaztunk.
Műtéti szövődményeinket mutatja az 5. táblázat. Jól látható, hogy a 188 műtétnek pulmonális szövődménye nem volt. A műtétet övező egyéb panaszok megegyeztek a hagyományos varicectomia műtétei utáni leletekkel (bokatáji feszülő érzés, kisebb zsibbadások, suffusiók a combon, stb.).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

5. táblázat:
Műtéti szövődmények.

Módszerek

A thrombophlebitisek lábszárra lokalizált formáit ambulánsan, rendszerint thrombus exprimációval kezeltük, ami a fájdalmat enyhítette vagy meg is szüntette, - ezek az esetek itt nem szerepelnek. Kivételt képeztek azok a betegek, akiknél az extrém tágult varicosus erek tűrhetetlen fájdalmat okoztak. Továbbá azok a parva-területi elváltozások, amelyeknél a fossa poplitea, tehát a junkció felé terjedés rizikója nagy volt.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a combon látható bőrpír felső határánál egy tenyérnyivel proximálisabban várható a thrombotizált ér felső határa. Így empirikus úton is valószínűsíthető a progresszió mértéke. A thrombus kiterjedésének megítélésére duplex UH vizsgálatot végeztünk. A VSM és VSP területi varicophlebitisek műtéti megoldása, a hagyományos varicectomiák műtétjeivel sok hasonlóságot mutat, - csupán néhány apró mozzanat képez kivételt (28):
Feltárás. Vannak sebészek, érsebészek, akik a beömlést megközelítő varicophlebitisek műtétekor nem a lágyék - hajlati redőben tárják fel a gyulladt eret, hanem hosszanti metszést ejtenek, amely lényegesen szélesebb feltárást ad a mélyvéna kipreparálásához. Mi ferde metszést alkalmaztunk, az 1-2 cm-rel nagyobb bőrmetszés ilyen lefutású heg esetén nem jelent kozmetikai problémát (1. ábra).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

1. ábra.
A thrombussal kitöltött VSM feltárása.

Crossectomia. Először megítéltük a VSM beömlés előtti néhány cm-es szakaszát, vagyis hogy benne a lument kitöltő thrombus van-e, vagy az utolsó1-1,5 cm szabad. Ezután dissectort vezettünk a beömlés utolsó szakasza alá, majd kis incisiót ejtettünk a VSM-en, akkorát, amely a szívó fejének befogadására képes, majd eltávolítottuk a thrombus végét, illetve a szívó segítségével kiszívtuk a véralvadékot (2. ábra).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

2. ábra.
A szívó segítségével eltávolított friss thrombus.

Legfontosabb a sapheno-femoralis junkció (SFJ) szájadék előtti 1-1,5 cm-es véna szakaszának tisztán látása. Ennek érdekében óvatosan be is dugtuk a v. femorálisba a szívó fejét, így egy kissé kivéreztettük a szájadékot (3. ábra). Azért, tettük ezt, mert gyakran a vénafalhoz tapadó, máskor egészen friss, elfolyósodott thrombussal találkoztunk, mely így eltávolítható volt.
Amennyiben a beömlést meghaladta a thrombus, vagyis belógott a v. femorálisba, akkor azt Fogarty katéter segítségével, az arteriás embolectomiák mintájára, távolítottuk el. Ekkor, egy jóval nagyobb méretű katéterrel blokkoltuk a véna iliacát, - a proximál felé történő szórás megakadályozása céljából, így a vérrög a műtéti területről már nem juthatott tovább.
Ha mindezt biztonsággal elvégeztük, az odakészített dissectort összecsuktuk, és a saphena-csonkot lege artis lekötöttük. A ligaturát beöltéssel biztosítottuk a lecsúszás ellen. Ezen leírás természetesen a VSP beömlésének ellátására is hasonlóképpen vonatkozik. A gondos lágyékill. térdhajlati ellátással a mélyvénás propagatió és a pulmonális embolia műtéti prevenciója megtörtént.
Varicectomia. Ezt követte a disztálisabb, thrombotizált VSM szakasz eltávolítása. Erre azért volt szükség, mert a bent maradt, gyulladt köteg a betegnek továbbra is panaszt okoz, fájdalma a crossectomia elvégzésével nem szűnik meg. Törekedtünk a radikalitásra, mert így a postop. szakban a beteg fokozatosan panaszmentessé vált, ezáltal könnyebben mobilizálható volt. Kétkedve fogadjuk egyes szerzők recanalizáció utáni szekunder strippingjének felvetését (7).

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

3. ábra.
A lágyékhajlatig terjedő thrombophlebitisek esetén elengedhetetlen a szívó használata.


A varicosus ereket, a kitöltő thrombussal együtt, szakaszonként ejtett metszésekkel vagy gyakrabban stripper segítségével távolítottuk el (4. ábra). Így nemcsak a vénatágulatot és a feszülést oldottuk meg, hanem exprimáltuk a vérrögöket is. Steril gyulladás áll fenn, tehát suppuratió csak későbbi, bakteriális contaminatio következtében jöhet létre, melyre a nagyobb üregekben visszahagyott haematoma kedvező táptalajt jelent. A kompressziós kötés habszivacs pólyával történő kiegészítésével igyekeztünk ezek kialakulását megelőzni.
A műtét után ezeket a betegeket terápiás dózissal anticoaguláltuk.

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

4. ábra.
A thrombotizált VSM comb szakaszának strippingje.

Eredmények

Betegeink lényeges szövődmény nélkül gyógyultak. Sem mélyvénás thrombosis, sem pulmonalis embolia nem fordult elő.
A műtéti sebek, 2 suppuratió és egy jelentősebb lágyéki haematoma kivételével szövődmény mentesen gyógyultak. A visszamaradt hegek nem okoztak kozmetikai problémát. Az átlagos ápolási idő 3,26 nap volt (2-22). A leghosszabb időt, 22 napot a legidősebb betegünk, egy 80 éves férfi töltötte el, akinek mélyvénás thrombosisa is volt, anticoaguláltuk és a műtét után sebsuppuratióval kezeltük.
A thrombotizált szakaszok felett ejtett metszések gyógyhajlama semmivel sem bizonyult rosszabbnak, mint az intact vénák feletti incisióké. Időtartamban ez a beavatkozás nem haladta meg a hagyományos varicectomiára fordított időt.
A betegek gyógyulása a műtét segítségével egy fázisban történt, míg a hagyományos kezelési séma szerint először a phlebitisnek kell rendeződnie, majd következik a műtét, mely utáni rendeződés további heteket vesz igénybe.

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

6. táblázat:
Vénás betegirányítási modell (Nemes (21) nyomán).

Megbeszélés

Az acut varicophlebitises beteggel a háziorvoson kívül még több más szakág képviselői is találkoznak. Ebből következik, hogy a kezelési mód, a taktika megválasztása is szerteágazó lehet. Döntő a folyamat korai észlelése, a későbbi thromboembóliás szövődmények megelőzésében.
Javasoljuk a fenti műtéti technika megismerését, egyes részleteinek vagy teljes egészének átvételét. Egyre nagyobb gyakorlatra kell szert tenni nemcsak érsebészeti, hanem egyre inkább a sebészeti osztályokon, hiszen a jövőben, az egyre fogyatkozó számú érsebész és érsebészeti ügyelet miatt, az ascendáló kórképpel, megkésve érkező beteg ellátása sebészeti ügyeletes osztályokon, - a szövődmények megelőzése céljából szükségessé válik.
Az alábbi észrevételeket, számos, nehéz helyzetben szerzett tapasztalat birtokában, osztjuk meg a kollégákkal. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy semmi esetre sem tanuló műtétnek gondoljuk ezt a beavatkozást. Hiszen a tájanatómia és a variációk ismerete, a körültekintő, gondos preparálás, a sikeres beavatkozásnak előfeltétele. A részlet kérdésekre rátérve, - igyekezzünk elsőként az oldalágakat lekötni. A mélyvéna kikészítésében szerzett jártasság biztonságot ad. Egy lágyékhajlatig terjedő ascendáló varicophlebitis során gyakran az oldalágak is thrombotizáltak. Ha mégsem, akkor leszakadva kellemetlen vérzést okoznak, ami preparálásunkat megzavarja, ezért azokat mielőbb ligatúrákkal kell ellátni.
A lágyékhajlati anatómia ismerete, az igényesség a korrekt crossectomia elvégzésére már egy évszázaddal ezelőtt is arra sarkallt egy ausztrál és egy liverpooli kollégát, hogy egymástól függetlenül, közel egyidőben leírják a módosított Trendelenburg-műtétet. W. Moore és W. Thomas 1896-ban a v. saphena magna törzs lekötése mellett felkereste annak beömlés közeli oldalágait, és azokat is lekötötte (4). Így elejét vették a korai recidívának. Ezeket az immár több mint egy évszázados elveket követve elektív, és sűrgősséggel elvégzett műtéteinket is sikeres gyógyulás, és megelégedettség követi.
Az elmult években, a nemzetközi irodalomban nagy számban jelentek meg olyan közlések, amelyek felhívták a figyelmet a superficialis thrombosis esetén feltűnően magas pulmonális embolia arányára:
Verlato 21 betegből 7 pulmonális érintettséget ír le (33,3%). Klinikai tünetet 1 betegnél észlelt. Hasonlóan magas kockázatúnak bizonyultak azok az esetek, amelyeknél a mélyvénás thrombosis kimutatható volt, csakúgy, mint azoknál, akiknél a saphenofemorális junctió intakt maradt (32).
Fontosnak tartjuk egy alapos betegirányítási modell alkalmazását. A betegnek a háziorvos a menedzsere, így az ő segítségével és beutalásával juthat el felsőbb szintekre. Egy lehetséges betegirányítási sémát Nemes (21) nyomán mutatunk be (6. táblázat). A thrombophlebitisek kivizsgálása során minden betegnek bilaterális duplex scan vizsgálat javasolt.
LMWH és sebészeti beavatkozás több tanulmányban, hasonló eredményeket adott, azonban a thrombus propagatiója esetén, amikor elzárja a saphenofemorális vagy saphenopopliteális junctiót, az LMWH-t therápiás dózisra kell emelni, a sebészi beavatkozás mellett. A legfontosabb ajánlásokban sem szerepel antibiotikum a felületes vénagyulladások kezelésében (27).
Enzler már a legmodernebb ablatiós eljárás kiterjesztéséről tudósít. Endovénás thermális ablatiós technikával 3 beteg felületes thrombophlebitisét gyógyították szövődménymentesen (8). Vizsy 43 VSM varicophlebitis cryo-műtétjéről számol be. A gyógyulás időtartama azonos volt a nem-gyulladásos varicectomia esetekkel. A crossectomiával kombinált cryostrippinget költséghaté kony, és biztonságos eljárásnak tartja (33). Magunk az indokolt esetekben a sűrgős, radikális sebészi beavatkozásban látjuk a beteg számára legoptimálisabb megoldást. Hetényi 134 ascendáló varicophlebitis miatt operált, majd 1 év mulva kontrollált betegről számol be: 10 esetben crossectomia (7%), 24 esetben crossectomia a combi szakasz strippingjével (19%), és 100 esetben radikális varicectomia thrombectomiával (74%) volt a műtéti megoldás (10). Horváth 107 ascendáló varicophlebitises betegen 101 műtétet végzett, s a magas lekötés mellett varicectomiát is javasol. 1 pulmonális emboliáról, 11 sebgyógyulási zavarról számol be (11).
A sűrgős radikális varicectomia végzése kapcsán kellemetlen szövődményként felmerülhet nagyobb haematomák létrejötte (5), azonban az elasztikus pólya kompresszióját fokozó habszivacs pólya, valamint az excentrikus compressziót létrehozó habszivacs lemez alkalmazása óta ezek a kellemetlen szövődmények minimálisra csökkentek (28). A leírt beavatkozás tehát nem veszélyes, leredukálja a kórházi és az ambuláns kezelés idejét, korábban visszatérhet szociális és munkahelyi környezetébe, s a teljes gyógyulás ideje is lényegesen rövidebb (22,29).
Van Werth munkacsoportja 34 holland háziorvos adatbázisában retrospektív vizsgálatot végzett, és nagyon tanulságos összefüggésre mutatott rá: 40 013 beteg adatlapját nézték át, közöttük 185 alsó végtagi spontán, felületes thrombophlebitist találtak, akiket 6 hónapon át nyomon követtek, újabb thromboembóliás történések fellépését keresték. Mélyvénás thrombosis 2,7%-ban, pulmonális embólia 0,5%-ban, acut myocardiális infarctus 0,5%-ban, stroke 0,2%-ban fordult elő. A tanulmány rámutatott, hogy a spontán, felületes thrombophlebitis megjelenését követő fél éven belül, közel 10-szeres a mélyvénás thrombosis kialakulásának kockázata az azonos korcsoportú és nemű kontrollcsoporthoz képest!
LMWH adása, és non-szteroid gyulladáscsökkentők, lényegesen csökkentik a mélyvénás thrombosis kialakulását. Utóbbiak viszont gastrointestinalis szövődményekkel fenyegetnek (34).
Eredményeink és az irodalmi adatok alapján nemcsak időben és jól kell megoperálnunk az ascendáló varicophlebitises betegeket, hanem a gyógyulást követően angiológiai és haematológiai kivizsgálást is elő kell írnunk, hiszen a háttérben haematológiai vagy más betegsége is lehet. A varicophlebitis, mint ismeretes nemcsak egy önálló kórkép, hanem egy tünet is (5). Az adott kórkép és az esetleges háttérbetegségek diagnosztikája, valamint a konzervatív és műtéti kezelés kombinált alkalmazásának célja, a beteg állapotának mielőbbi rendezése és az újabb thromboembóliás szövődmények megelőzése.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnék köszönetet mondani az ajkai Magyar Imre Kórház egykori Érsebészeti Osztályán, a váci Jávorszky Ödön Kórház Sebészeti Osztály és Érsebészeti Részlegén, valamint a jelenlegi Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Érsebészeti Profilján dolgozó valamennyi volt, és jelenlegi kollégámnak, munkatársamnak, hogy segítették munkámat.
Külön köszönöm dr. Hetényi András érsebész főorvos úrnak, az ajkai Érsebészeti Osztály volt vezetőjének, hogy igényes, következetes és korrekt irányításával szakmai fejlődésemet támogatta.

Irodalom

  1. Acsády Gy.: Meddig konzervatív és mikortól sebészi a vénabetegek ellátása? Háziorv. Továbbképző Szle, 2002. (7):448-451.

  2. Aper T., Simanowski J.: Diagnostic and surgical treatment of the thrombophlebitis in sapheno - femoral junction. Ultraschall Med. 2009. (Apr) 30(2):180-4.

  3. Bihari I.: A varicophlebitis kezelése a vérrög eltávolításával. Orv. Hetil. 1986. 127(2):91-92.

  4. Bihari I.: 150 éve született Friedrich Trendelenburg (1844-1924). Érbet. 1994. 1(1): 41-43.

  5. Bihari I.: A felületes phlebitis kezelési lehetőségei. Érbet. 1998. 5(3):93-100.

  6. Binder B., Lackner H.K., Salmhofer W., Kroemer S., Custovic J., Hofman-Wellenhof R.: Association between superficial vein thrombosis and deep vein thrombosis of the lower extremities. Arch. Dermatol. 2009. (Jul) 145(7):753-7.

  7. Denzel C., Lang W.: Diagnosis and therapy of progressive thrombophlebitis of epifascial leg veins. Zentralbl. Chir. 2001. (May)126(5):374-8.

  8. Enzler M. A., Russel D., Schimmelpfennig J.: Thermal ablation in the management of superficial thrombophlebitis. Eur. J.Vasc. Endovasc. Surg. 2012. (Jun) 43(6):726-8.

  9. Graupe F., Hansen O., Zarras K., Mackrodt H.G., Stock W.: Varicose and ascending thrombophlebitis – surgical planning for emergency crossectomy by duplex ultrasound. Langenbecks Arch. Chir. Suppl. Kongressbd. 1998.115.1240-2.

  10. Hetényi A.: Radical Varicectomy in Ascending LSV Varicophlebitis. Phlebology '95,1995. 454-457.

  11. Horváth T., Czenkár B.: Tapasztalataink a thrombophlebitis superficialis (varicophlebitis) sebészi kezelésével. Orv.Hetil.1990.131(8):391-393.

  12. Hunter J.: On the inflammation of veins. (Edin. Med. Comm.iii.430.) Edin 8vo. 1775.

  13. Hunter J.: Observation on the inflammation of the internal coats of veins. (Tr. Soc. Improv. Med. Chir. Knowledge 1:18.1793.) In.: Palmer J.F.(ed.): The works of John Hunter, London: Longman, Rees, Orme, Green and Longman, 1837. 581-6.

  14. Jorgensen J.O., Hanel K.C., Morgan A.M., Hunt J.M.: The incidence of deep venous thrombosis in patients with superficial thrombophlebitis of the lower limbs. J. Vasc. Surg. 1993. (July) 18(1):70-73.

  15. Kakkos S.K., Lampropoulos G., Papadoulas S., Ntouvas I., Tsokalis I.: Seasonal variation in the incidence of superficial venous thrombophlebitis. Thromb. Res. 2010. (Aug) 126(2):98-102.

  16. Khorev N.G., Shoikhet IaN., Ovcharov M.A.: Seasonal cyclicity of acute arterial ischaemia and acute ascending varicothrombophlebitis. Angiol. Sosud. Khir. 2013. 19(4):40-3.

  17. Kock H.J., Krause U., Albrecht K.H., van der Laan E., Rudovsky G., Eigler F.W.: Crossectomy in ascending superficial thrombophlebitis of the leg veins. Zentralbl. Chir. 1997.122(9):795-800.

  18. Krause U., Kock H.J., Kröger K., Albrecht K., Rudofsky G.: Prevention of deep venous thrombosis associated with superficial thrombophlebitis of the leg by early saphenous vein ligation. VASA, 1998. (Feb) 27(1): 34-8.

  19. Liashko V.V., Kozlov K.L., El’sinovskii V.I., Zhiruev M.S., Borobov I.M.: Diagnosis and treatment of acute ascending lower limb varicophlebitis in geriatric population. Adv. Gerontol. 2009. 22(3):448-53.

  20. Lutter K.S., Kerr T.M., Roedersheimer L.R., Lohr J.M., Sampson M.G., Cranley J.J.: Superficial thrombo - phlebitis diagnosed by duplex scanning. Surgery, 1991.(Jul) 110(1):42-6.

  21. Nemes A.: A vénabetegségek nagy népegészségügyi jelentősége, az ellátás alapkérdései. Háziorv. Továbbképző Szle, 1996. 1:299-302.

  22. Quiroli A.: Varicothrombophlebitis. Current clinicostatistical aspects. Surgical treatment and its socio - economic importance. Minerva Chir.1980. (May) 35(9):609-18.

  23. Sándor T.: A felületes thrombophlebitis kezelése. Orv.Hetil. 2009. 150(51):2319-2322.

  24. Selishchev V.V., Hardubei I.I., Svyrydov V.O., Vatsuro M.F.: Active radical surgical tactics in acute varicothrombophlebitis of the lower extremities. Klin. Khir. 2009. (Apr) 4:30-1.

  25. Skillman J.J., Kent K.C., Porter D.H., Kim D.: Simultaneous occurrence of superficial and deep thrombophlebitis in the lower extremity. J. Vasc. Surg.1990 (Jun) 11(6):818-23.

  26. Sobreira M.L., Maffei F.H., Yoshida W.B., Rollo H.A., Lastoria S., Griva B.L., DeCarvalho L.R.: Prevalence of deep vein thrombosis and pulmonary embolism in superficial thrombophlebitis of the lower limbs : prospective study of 60 cases. Int. Angiol. 2009. 28(5):400-408.

  27. Superficial vein thrombosis In: Prevention and treatment of venous thromboembolism. International Consensus Statement. (Guidelines according to scientific evidence). Int.Angiol. 2013. (Apr) 32(2):237-242.

  28. Szabó T., Hetényi A., Nagy I.: Az ascendáló varicophlebitis műtéti kezelésével szerzett tapasztalataink. Orv. Hetil. 1992. 133(47):3019-3021.

  29. Ukhanov A.P., Shcheglov V.I.: The surgical treatment of superficial thrombophlebitis of the lower extremities. Vestn.Khir.Im.I.I.Grek. 1993. (Jan-Feb) 150(1-2): 129-31.

  30. Urai L.: Thrombophlebitis (superficialis). In.:Nemes A. (szerk.): A vénák betegségei és kezelésük. Medicina, Budapest, 1986.101-105.

  31. Vas Gy., Sátori Ö., Csiffáry D., Ligeti J.: Primaer varicosus venák akut thrombophlebitisének sebészi kezelése. Magy. Seb.1969. 22(5):292-295.

  32. Verlato F., Zucchetta P., Prandoni P., Camporese G., Marzola M.C., Salmistraro G., Bui F., Martini R., Rosso F., Andreozzi G.M.: An unexpectedly high rate of pulmonary embolism in patients with superficial thrombophlebitis of the thigh. J. Vasc. Surg. 1999. (Dec) 30(6):1113-1115.

  33. Vizsy L., Bálint I.B., Farics Á., Parti K., Kolonics Gy.: Varicophlebitis kezelése cryo-műtéttel. Összehasonlító tanulmány. Érbet. 2014. 21(2):73-75.

  34. van Weert H., Dolan G., Wichers I., de Vries C., ter Riet G., Buller H.: Spontaneus superficial venous thrombophlebitis : does it icrease the risk for thromboembolism? A historic follow-up study in primary care. J. Fam. Pract. 2006. (Jan) 55(1):52-7.

Dr.Nagy Imre

Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
Érsebészeti Profil
1115. Budapest, Tétényi út 12-16.
nagydokika@gmail.com


Érbetegségek: 2015/3. 101-107. oldal



<< Vissza