Vénák betegségei

Varicositas ultrahangos haemodynamikai vizsgálatának manőverei

DR. BIHARI IMRE, DR. PUSKÁS ATTILA, DR. DELFRATE ROBERTO, DR. FRANCESCHI CLAUDE

Összefoglalás

Míg a véráramlás az artériás rendszerben a vizsgáló beavatkozása nélkül, nyugalomban is létre jön, és ultrahanggal jól vizsgálható, addig a vénás rendszer esetében az értékelhető ép és rendellenes áramlások kiváltásához a vizsgáló aktív közreműködése szükséges. A varicositas kialakulásának hátterében a meg - emelkedett transmuralis nyomás áll, ennek létrejöttéhez a rendellenes vénás keringés vezet. Ez utóbbi felderítésére alkalmas a haemodynamikai UH vizsgálat, mely a napi aktivitást utánzó manőverek elvégzésével történik. Amikor a lábszár izmait a vizsgáló kézzel megszorítja, a vér abból kiáramlik, ennek, majd az ezt követően létrejövő vagy elmaradó áramlásnak az értékelése, a vizsgáló számára fontos információkkal szolgál. A beteg lábszár izmainak, ? a vénás pumpának mozgásba hozására a Paraná-manővert, vagy hozzá hasonló próbát alkalmazunk, ez jobban hasonlít a fiziológiás körülményekhez, mint a manuális kom - presszió. Hasznos a Valsalva-próba is, amelyik első - sorban, de nem kizárólag a sapheno-femoralis junkció és környékének vizsgálatára alkalmas. A nyert Doppler-görbe értékelésénél fontos az izom össze - húzódás során (systole) és az elernyedés (diastole) alkalmával nyert áramlás létrejöttének, irányának és erősségének külön értékelése.

Érbetegségek: 2016/2. 3-9. oldal

Tovább >>

Crossectomia lézerrel

DR. BIHARI IMRE, IFJ. DR. ZERNOVICZKY FERENC, DR. DRAGIC PETÁR, DR. BOKROS SZILVIA, DR. AYOUB GEORGE, DR. BIHARI ANDRÁS

Összefoglalás

Bevezetés: A lézeres visszérműtét eredeti leírása a v. saphena magna (VSM) törzs kezelését javasolja, viszont a v. femoralis melletti 2 cm hosszú, beömlési szakaszt nem lézerezi, ezáltal egy-egy beömlési oldal - ágat, rendszerint a v. epigastrica inferiort is nyitva hagyja. Másokkal együtt mi is észleltük, hogy a recidiva leggyakoribb forrása a nyitva hagyott SFJ. A kiújulások megelőzésére módosítást vezettünk be - a VSM junk - cionális szakaszának minél teljesebb kezelését, a lézeres crossectomiát.
Beteganyag. Lézeres műtétet 8 év alatt, 1100 alsó végtag varicosus vénáin végeztünk. Betegeink közül 100-at (50-50) választottunk ki a radial és un. csupasz szál (bare fibre) randomizált összehasonlító vizsgá - latára. Másik összehasonlító tanulmányunkban 74 és 55 betegen a szál vég v. femoralistól való távolságának hatását vizsgáltuk.
Módszer. A lézer szál végét, UH irányítással a SFJ közelébe, az első évben 2,0 majd az első év után 1,0 az utóbbi 2 évben 0,5 cm-re a v. femoralistól pozícionáltuk. A SFJ-nak megfelelő, 3 cm hosszú szakasz köré nagyobb mennyiségű tumescens local anesztetikumot fecsken - dezünk be (10 ml/cm), mint az attól distalis VSM szakasz köré (5 ml/ cm), elsősorban azért, hogy a sapheno-femoralis átmenetet, vagyis a VSM beömlő szakaszát komprimáljuk. Ezután a SFJ-ba 2-3 x nagyobb mennyiségű energiát adtunk le (átlag 267 J/cm), mint a perifériásabb részbe, átlag 104 J/cm-t.
Eredmények. A SFJ occlusionak két típusát tudtuk így elérni: az esetek többségében (a) a v. saphena magna beömlő szakasza teljes hosszában, a v. femoralis szintjéig záródott el, míg a másik lelet (b) a SFJ rövid, néhány mm-es szakaszának nyitva maradása volt. A csupasz és radial szál összehasonlító vizsgálata során a csupasz szál esetében 72 %-ban, míg a radial szál alkalmazását követően 62 %-ban az összes oldalág elzáródott. Másik tanulmányunk a lézer szál csúcsa és a v. femoralis közötti távolság hatását vizsgálata. Az 1,0 cm-es csoportban a v. femoralis szintjében történt elzáródást 60,8 %-ban, míg a 0,5 cm-es csoportban 69,1 %-ban értük el. Statisztikailag a különbségek nem szignifikánsak. Betegeinket 68 %-ában (748 végtag) egy éven túl, átlag 3,2 évig sikerült követnünk. A kiújult és kontrollált esetek aránya 6,0 %.
Következtetés. A lézeres crossectomia célja, a hagyományos crossectomiához hasonlóan a kiújulások hatékony megelőzése. 8 éves tapasztalatunk és mások eredményeinek ismeretében tehát a lézeres visszérműtét, ezen belül a lézeres crossectomia jelentős előre lépést jelent a hagyományos sebészi visszérműtéthez képest.

Érbetegségek: 2015/4. 123-131. oldal

Tovább >>

Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése

DR. NAGY IMRE

Összefoglalás

Az ascendáló varicophlebitis gyakran előforduló thromboemboliás megbetegedés. A sűrgős sebészi beavatkozás egyúttal a következményes mélyvénás thrombosis, és/vagy a pulmonális embolia prevenciója is. Szerző elemzi 188 operált esetüket (116 férfi és 72 nő) és áttekinti az ide vonatkozó szakirodalmat. Betegeik a tünetek fellépését követően átlag 17,5 nap után kerültek műtétre. Az operatív ellátás: lokális thrombus eltávolítással kombinált radikális varix műtétet jelentett. Kiemelt jelentőségűnek tartja a korrekt crossectomiát, melyet szükség esetén Fogarty szerinti mélyvénás thrombectomiával egészítettek ki. A kórházban a betegek átlag 3,26 napot töltöttek. Javasolja (1) a mielőbbi radikális műtétet, (2) a gondos műtéti technikát, a (3) betegek nyomonkövetését és (4) haematológiai kivizsgálását, a későbbi súlyos thromboembóliás szövődmények elkerülése céljából.

Érbetegségek: 2015/3. 101-107. oldal

KULCSSZAVAK

thrombophlebitis, ascendáló varico - phlebitis, mélyvénás thrombosis, tüdőembólia, sebészet

Tovább >>

Az alsó végtagi visszérbetegség rizikófaktorainak, tüneteinek és súlyossági fokának vizsgálata

DR. LEPRÁN ÁDÁM, DR. TAKÁCS TIBOR, DR. SIPKA RÓBERT

Összefoglalás

A visszérbetegség a fejlett országok leggyakoribb megbetegedései közé tartozik. Ugyanakkor egyáltalán nem, vagy különböző mértékben okoz panaszokat. Előre haladott állapotban a betegek életét is veszélyezteti, valamint jelentősen rontja életminőségüket.
Vizsgálatunk során az SZTE ÁOK Sebészeti Klinikáján 2011. szeptember 1. és november 30. között megjelent, krónikus vénás elégtelenségben szenvedő 180 beteg adatait dolgoztuk fel a Medical Solution (MedSol) számítógépes rendszerben található információk alapján, vizsgálva a betegség etiológiai faktorait, a klinikai valamint anatómiai megjelenési formák gyakoriságát.
Az etiológiai faktorok közül az általunk vizsgált beteg - csoportban a visszeresség 74%-ban a nőket érintette, az átlag életkor pedig 52 év volt. A családi anamnézis 17%-ban volt pozitív. Klinikailag a betegek 72%-a panaszos, 15%-a pedig szövődményes volt. Többnyire krónikus panaszokkal érkeztek a betegek, ritkábban akut szövődménnyel. A visszeresség elsősorban primer okok miatt, reflux talaján alakult ki, és a betegek klinikailag többnyire CEAP C2-es csoportba tartoztak. A visszeresség nem csupán esztétikai probléma, hanem szubjektív- és objektív panaszokat, vagy akár súlyos, az életet is veszélyeztető szövődményeket okozó betegség.

Érbetegségek: 2015/1. 19-23. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, krónikus vénás betegség,CEAP klasszifikáció

Tovább >>

Az artéria ulnaris poszttraumás álaneurysmája és annak műtéti ellátása (esetismertetés)

DR. ARATÓ ENDRE, DR. KASZA GÁBOR, DR. SÍNAY LÁSZLÓ, DR. BENKŐ LÁSZLÓ, DR. FAZEKAS GÁBOR, DR. HARDI PÉTER, DR. FÜZI ÁRPÁD, DR. NAGY TIBOR, DR. JANCSÓ G

Összefoglalás

A felső végtagokon előforduló perifériás artériás aneurysmák aránya sokkal alacsonyabb, mint az alsó végtagokon. A diagnózis és az adekvát érsebészeti kezelés mégis igen fontos, mert ennek elmaradása a kéz és az ujjak keringéskárosodásához, súlyos funkcióza - varához vagy akár a végtag elvesztéséhez vezethet. Esetünkben késszúrást követően az artéria ulnárison kialakult álaneurysma resectióját, majd véna saphena magna interpositummal történő sikeres rekonstrukcióját ismertetjük. A diagnosztikában color duplex scan illetve CT angiographia volt segítségünkre. Az esetet ritkasága miatt tartjuk közlésre érdemesnek.

Érbetegségek: 2014/4. 144-147. oldal

KULCSSZAVAK

álaneurysma, alkari érsérülések, felsővégtagi artériás rekonstrukció

Tovább >>