Vénák betegségei

A műtét alatti szedáció hatása a perioperatív stresszre és a hosszútávú kimenetelre, regionális anesztéziában végzett carotis endarterectomia során

DR. SZABÓ PÉTER, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. HORVÁTH-SZALAI ZOLTÁN, DR. MOLNÁR TIHAMÉR

Összefoglalás

Bevezetés: A szisztémás keringésben mért kortizol a perioperatív stressz markere. "Null- hipotézisünk" az volt, hogy a propofollal végzett éber szedáció alkalmas a műtét alatti stressz csökkentésére, a regionális érzéstelenítés előnyeinek megtartásával. Kevés adat áll rendelkezésre a műtét alatti megterhelés hosszútávú kimenetelre gyakorolt hatásáról.
Módszerek: Vizsgálatunkba 55, szignifikáns a. carotis interna szűkület (70-99%) miatt carotis endarterectomiára kerülő beteget vontunk be. Minden műtéthez regionális anesztéziát (cervicalis blokád) végeztünk. Randomizációt követően 24 betegnél propofollal intraoperatív éber szedációt végeztünk TCI-pumpával, Schnider-protokoll szerint. A perioperatív időszakban artériás vérmintákat vettünk: a műtét előtt, a műtét során az a. carotis interna kirekesztésének felengedése előtt, a műtét végén, valamint a műtét után 2 és 24 órával. A mintákból meghatároztuk a plasma kortizol szintjét. 5 évvel később retrospektív módon megvizsgáltuk az operált betegeknél fellépett carotis restenosist, akut coronaria szindrómát, perifériás artériás betegséget, mortalitást és kapcsolatukat a perioperatív időszakban mért paraméterekkel. Statisztika: Chi-négyzet próbát, Mann-Whitney tesztet, bináris logisztikus regressziós analízist, receiver operating characteristic (ROC) analízist végeztünk. A p<0,05 értéket tekintettük szignifikánsnak.
Eredmények: propofollal szedált betegeknél szignifikánsan alacsonyabb szérum cortisol szintet mértünk a műtét végén és a műtét után 2 órával is, mint a szedáció nélkül operált betegeknél (p=0,03, p=0,00), miközben nem romlott a neurológiai kórjelek megfigyelésének lehetősége. A műtét végén mért kortizol értékek statisztikai kapcsolatot mutattak a későbbi restenosis és az akut coronaria szindróma kialakulásával.
Következtetések: Intraoperatív propofol szedációval eredményesen csökkenthető az éberen végzett carotis endarterectomia indukálta stressz válasz. A műtéti stressz hatással lehet a hosszútávú kimenetelre is.

Érbetegségek: 2019/1. 5-9. oldal

KULCSSZAVAK

carotis endarterectomia, regionális anesztézia, propofol, kortizol

Tovább >>

A nem gyógyuló (krónikus) sebek súlyos szövődménye: a biofilm

DR. DARÓCZY JUDIT

Összefoglalás

A nem gyógyuló, krónikus sebek kezelése folyamatosan növekvő gondot jelent, a sebek növekvő száma, és a gyakran halálos kimenetelű szövődmények miatt. A krónikus sebek ellátása jelentősen megterheli az egészségügyi költségvetést. Figyelembe kell venni, hogy a bőrön különböző baktériumok közösségei élnek, amelyeknek microbiom az elnevezése. Ezek a baktérium közösségek védik a bőrt a patogén baktériumok károsító hatásától és támogatják a szervezet immunválaszát a kórokozókkal szembeni védekezésben. A krónikus sebeken kialakulhat polimikróbás biofilm, amely megakadályozza a sebgyógyulást. A biofilmben a baktériumok egy extracellularis polymer matrixba vannak ágyazva, amely biztosítja a védettséget és a rezisztenciát a szervezet immunhatásaival és az anti - biotikumokkal szemben. A baktériumok a biofilmben egymással kapcsolatot tartanak. A mechanizmus neve quorum sensing (QS), amely által biztosítják túlélésüket az antimikrobiális hatásokkal szemben. A biofilm meg - szüntetésére, a hatékony, szakszerű kezelés, elsősorban a következetes sebtisztítás, a debridement és a Aqua- Clear technologiát megvalósító sebfedők alkalmazása.

Érbetegségek: 2018/4. 123-129. oldal

KULCSSZAVAK

mikrobiom, krónikus sebek, biofilm, antibiotikum stewardship, innovatív sebkezelés

Tovább >>

Térdhajlati perforans véna

DR. BIHARI IMRE, DR. TASNÁDI GÉZA, DR. AYOUB GEORGE, DR. BIHARI PÉTER

Összefoglalás

A térdhajlati perforans véna visszeresség egy ritkán észlelhető varicositas típus, amelynek megjelenése hasonló a v. saphena parva varicositáshoz, a kezelés vonatkozásában azonban jelentős különbség van. A perforans eredetű varicositas dominánsan a lábszár felső harmadában, míg a parva eredetű varicositas a középső harmadban látható. Diagnosztikájában az ultrahang vizsgálat a leghasznosabb, amely a fascia kettőzeten kívül futó, a v. popliteába rendszerint lateral felől ömlő, tágult, refluxos eret talál. Felmerül, hogy a térdhajlati perforans véna az egyedfejlődés korábbi stádiumában még szerepet játszó marginalis véna része lehetett. Kezelésére az endovascularis módszerek ajánlhatók. Invazív beavatkozás során tekintettel kell lennünk a térdhajlatban, viszonylag szűk helyen futó fontos képletekre.

Érbetegségek: 2018/3. 71 - 74. oldal

KULCSSZAVAK

varicositas, perforans véna, kezelés

Tovább >>

Az új orális antikoagulánsok jelentősége a vénás thromboembóliák megelőzésében és kezelésében - Az első 10 év-

DR. SÁNDOR TAMÁS

Összefoglalás

A 2018-as év a 10 éves évfordulója annak, hogy az első, új orális antikoagulánst (NOAC) vénás trombo - embóliák megelőzésére engedélyezték. Ebből az alkalomból áttekintjük az új gyógyszerek előnyeit és hátrányait. A K-vitamin antagonisták (VKA) hát - rányaihoz viszonyítva a NOAC gyógyszerek régen várt előrelépést jelentenek. A legtöbb kórképben a NOAC készítmények hatása jobb, vagy legalább is ugyanolyan jó, mint a VKA gyógyszereké. Az új gyógyszerek előnye: a gyors hatás és lebomlás, a biztonság, a kényelmes, szájon át történő alkalmazás, továbbá, hogy nincs étel interakció és laboratóriumi ellenőrzés sem szükséges. Azonban az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a ?minden betegnek ugyanazt az adagot? álma ? szertefoszlott. Kontraindikáltak, vagy csak óvatosan adhatók idős, sovány betegeknek, különösen beszűkült vese-, vagy májműködés mellett. Az amerikai FDA 2015- ben engedélyezte az első, specifikus antidotumot dabigatran ellen. Napjainkban még további két, ígéretes gátlóanyagot is vizsgálnak. A NOAC gyógyszereknek a VKAk-hoz viszonyítva több előnyük van, mint hátrányuk, kétségtelenül új távlatokat nyitottak a vénás tromboembóliák megelőzésében és kezelésében.

Érbetegségek: 2018/2. 41-46. oldal

KULCSSZAVAK

új orális antikoaguláns (NOAC), K-vitamin antagonista (VKA), vénás tromboembólia (VTE), előnyök, hátrányok, antidotumok

Tovább >>

Visszérműtét ragasztással

DR. BIHARI IMRE, DR. SZABÓ ATTILA

Összefoglalás

A cyanoacrylatot több mint fél évszázada alkal - mazzák szövet-ragasztásra. Nincs lényeges toxicitása, nem allergizál, biokompatibilis és nem carcinogén. A visszérműtéthez az N-2-buty-cyanoacrylat szövet - ragasztót használják, amely az eret összeragasztja, majd a kiváltott krónikus gyulladásos reakció révén elhegesíti. Az első human műtétre 2011-ben, Dominikában került sor, hazánkban 2016 óta használatos. Szabó eddig 379 saphena törzsön végzett ragasztásos műtétet. A műtét technikája nagyon hasonló más endovascularis visszér beavatkozásokhoz, műtéti feltárás nélkül, punkció alkalmazásával, katéterekkel történik. A be avatkozás során altatás vagy más szokásos érzéstelenítési módszer nem szükséges. A műtétet követően sem pólya sem harisnya alkalmazása nem indokolt, a beteg azonnal járóképes és lábát terhelheti. Az eredmények hasonlóan jók, mint más endovascularis beavatko - zásoknál. Mivel ez a műtét csak a saphena törzset kezeli, a későbbiekben az oldalágak és kisebb erek kezelésére kiegészítő beavatkozás, pl. sclerotherapia lehet szükséges. Az eljárás előnye, hogy minden eddigi beavatkozásnál kevésbé kellemetlen és kevésbé terheli meg a beteget. Hátránya, hogy csak behatárolt indikációban célszerű alkalmazni, akkor, amikor nincs vagy kevés a saphena törzsön kívüli varicositas.

Érbetegségek: 2018/1. 17-22. oldal

KULCSSZAVAK

varicosus vénák, ragasztó, cyanoarylate, sebészet

Tovább >>