|
Vénák betegségei
63 cikk 13 oldalon: |
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
>
|
Lézeres visszérműtéttel szerzett 10 éves tapasztalatok
DR. BIHARI IMRE, DR. AYOUB GEORGE, BOKROS SZILVIA, DR. BIHARI ANDRÁS
Összefoglalás
Összefoglaló. Első lézeres visszérműtétünket
2007-ben végeztük ? most 2017-ben indokoltnak tűnik
az eddigi tapasztalatok összegzése. A hosszabb távú
visszatekintést fontosnak tartjuk, elsősorban azért, mert
a visszeres betegek, a beavatkozás után még több
évtizedet élnek, amelyben az egy-két éves siker csak egy
múló pillanatnak tűnik.
Beteganyag. Az elmúlt 10 évben, tehát 2007 áprilisa
és 2017 márciusa között, összesen 1209 beteg 1483
végtagján végeztünk lézeres visszérműtétet. Az első évek
sikerei után, a korábban alkalmatlannak minősített
esetekben (túl tág varix, túlsúly, idős kor, kísérő betegség
stb.) is már csak lézeres műtétet végeztünk.
Módszerek. A lézeres műtét különbözik a hagyományos
műtéti módszertől, az angiográfia műszertárát
használja. Minden esetben ultrahangvizsgálattal
választjuk ki a kezelendő eret, majd ezzel irányítjuk a
beavatkozást. Az alkalmazott lézerkészülékek alapján
tevékenységünket időszakokra osztottuk fel. A beavatkozást
helyi és általános anesztézia kombinált alkalmazásában
végeztük.
Eredmények. A műtétek minden esetben sikeresek
voltak, a kezelt erek 100%-ban elzáródtak. Betegeink
58%-át (861) sikerült 1 éven túl kontrollálni, amikor
92 végtagon észleltünk kiújulást (10,68 %). Megállapítottuk,
hogy a kiújulások elsősorban azokban az esetekben
jelentkeztek, amelyek más tanulmányokban nem is
szerepelnek: túlsúlyos, lábát jelentősen terhelő, terhességet
vállaló, túlzott méretű varicositasban szenvedő,
stb. betegek. A lézeres műtét szövődményei ritkábbak,
mint a hagyományos műtété és kevésbé veszélyesek.
Következtetés. Munkánk alapján egyetértünk a
nemzetközi ajánlásokkal, miszerint varicositas esetén,
első helyen az endovascularis eljárások ajánlhatóak,
mert a beteg számára kevésbé megterhelőek, kevesebb
szövődménnyel fenyegetnek és kisebb a kiújulási arány.
Azt is megállapítottuk, hogy nincs olyan betegcsoport,
ahol ezt ne lehetne elvégezni, bár a kiújulás lehetőségét
egyes tényezők kedvezőtlenül befolyásolják.
Érbetegségek: 2017/1. 15-25. oldal
Tovább >>
A krónikus vénás elégtelenség haemodynamikai ultrahang-térképezése: a söntök koncepciója
DR. PUSKÁS ATTILA, DR. GYÖRGY FAZAKAS ISTVÁN, DR. BIHARI IMRE, DR. FRANCESCHI CLAUDE, DR. DELFRATE ROBERTO
Összefoglalás
Ismert tény, hogy a krónikus vénás elégtelenség kórismézését
a duplex ultrahang forradalmasította.
Az egyre kifinomultabb manőverek és technikák
lehetővé teszik olyan anatómiai és haemodynamikai
részletek tisztázását, amelyek a további terápiás lépések
megtervezésében nélkülözhetetlenek. A folyadékok
dinamikájának tudománya szerint a sönt egy olyan
vezeték, amely a folyadék áramlást eltéríti egy másik
vezetékrendszer irányába. Az ún. veno-venózus söntök
olyan vénás szakaszok, amelyek eltérítik a vénás vér
élettani irányú visszaáramlását egy elégtelen venovenózus
kapcsolaton keresztül, ezáltal fölös vérmennyiség
terheli az érintett vénaszakaszokat. Egy sönt mindig
áramlás- és nyomástúlterhelést jelent az érintett
vénaszakaszokban, amelyek magas vénás transmurális
nyomást eredményeznek, következményes varikózus
tágulatokkal, valamint az ismert klinikai jelekkel és
tünetekkel. A haemodynamikai koncepció szerint, tehát
a varicositás és a hozzá tartozó tünetrendszer a söntök
jelenléte miatt kialakuló emelkedett transmurális
nyomás következménye. A fölös vérmennyiség miatt
kialakuló nagyobb áramlási sebesség a lamináris
áramlást turbulenssé alakítja. A turbulens áramlás
ugyanakkor növeli a vénafalra merőleges erőhatást,
fokozatosan kialakuló varikózus dilatációt eredményezve.
Duplex ultrahanggal az alábbi fontos alkotóelemek
azonosíthatók: (1) Szökési pont, ahol a mély felől a felület
felé szökik a vér, ami ellenkező a vénás áramlás élettani
irányával. Ez tulajdonképpen a refluxjelenség
haemodynamikai definíciója. (2) A sönt útvonala az öszszes
vénaszakaszt jelenti, amely részt vesz a sönt felépítésében,
és amely elvezeti azt a plusz vérmennyiséget is,
amivel a rendszer meg van terhelve. (3) Visszatérési pont
az a pont, amelyik visszavezeti a söntölt, fölös vér -
mennyiséget a mélyvénákba.
A vénás haemodynamika 4 alapvető sönttípust és
ezeken belül több altípust különít el. Ezek ultrahangos
feltérképezése a terápiás stratéga kulcspontját képezik.
Egy jó térkép elengedhetetlen a jó terápiához.
Az alapsönttípusok az alábbiak lehetnek:
a) Zárt sönt, - a vér, a résztvevő vénákban körbe
?forog? a szökési pont (EP) és visszatérési pont (RP)
között, más szóval visszatér, recirkulál.
b) Nyílt deviáló sönt, - a nyílt söntökben a söntölt
vér soha nem tér vissza a szökési ponthoz. A Valsalvamanőver
negatív, a vért egy saphena ág téríti el.
c) Nyílt by-pass sönt, - vénás akadályokat,
elzáródásokat hidalnak át. A vénás áramlás kerülő,
felületes úton kompenzál egy elzáródott, szűkült vagy
kongenitálisan hiányzó, mélyebb szakaszt, amelynek
nagy az áramlási rezisztenciája. Szerepe igen fontos
lehet a végtag vénás drenázsában, ezért ezeket a vénákat
meg kell kímélni mindenféle beavatkozástól.
d) Kevert sönt a nyílt by-pass sönt és az aktív zárt
sönt keveréke.
A söntök világa nagy kihívás a gyakorló flebológus
számára. Az egyéni variánsok számosak, a duplex
ultrahang térképezése kezdetben időigényes, de
gyakorlattal rutinná alakítható.
Érbetegségek: 2016/4. 85-90. oldal
KULCSSZAVAK
varikozitás, veno-venózus shönt,haemodinamika, reflux, vénás áthidalás
Tovább >>
Varicositas ultrahangos haemodynamikai vizsgálatának manőverei
DR. BIHARI IMRE, DR. PUSKÁS ATTILA, DR. DELFRATE ROBERTO, DR. FRANCESCHI CLAUDE
Összefoglalás
Míg a véráramlás az artériás rendszerben a vizsgáló
beavatkozása nélkül, nyugalomban is létre jön,
és ultrahanggal jól vizsgálható, addig a vénás rendszer
esetében az értékelhető ép és rendellenes áramlások
kiváltásához a vizsgáló aktív közreműködése szükséges.
A varicositas kialakulásának hátterében a meg -
emelkedett transmuralis nyomás áll, ennek létrejöttéhez
a rendellenes vénás keringés vezet. Ez utóbbi
felderítésére alkalmas a haemodynamikai UH vizsgálat,
mely a napi aktivitást utánzó manőverek elvégzésével
történik. Amikor a lábszár izmait a vizsgáló kézzel
megszorítja, a vér abból kiáramlik, ennek, majd az
ezt követően létrejövő vagy elmaradó áramlásnak
az értékelése, a vizsgáló számára fontos információkkal
szolgál. A beteg lábszár izmainak, ? a vénás pumpának
mozgásba hozására a Paraná-manővert, vagy hozzá
hasonló próbát alkalmazunk, ez jobban hasonlít a
fiziológiás körülményekhez, mint a manuális kom -
presszió. Hasznos a Valsalva-próba is, amelyik első -
sorban, de nem kizárólag a sapheno-femoralis
junkció és környékének vizsgálatára alkalmas. A nyert
Doppler-görbe értékelésénél fontos az izom össze -
húzódás során (systole) és az elernyedés (diastole)
alkalmával nyert áramlás létrejöttének, irányának
és erősségének külön értékelése.
Érbetegségek: 2016/2. 3-9. oldal
Tovább >>
Crossectomia lézerrel
DR. BIHARI IMRE, IFJ. DR. ZERNOVICZKY FERENC, DR. DRAGIC PETÁR, DR. BOKROS SZILVIA, DR. AYOUB GEORGE, DR. BIHARI ANDRÁS
Összefoglalás
Bevezetés: A lézeres visszérműtét eredeti leírása a
v. saphena magna (VSM) törzs kezelését javasolja,
viszont a v. femoralis melletti 2 cm hosszú, beömlési
szakaszt nem lézerezi, ezáltal egy-egy beömlési oldal -
ágat, rendszerint a v. epigastrica inferiort is nyitva
hagyja. Másokkal együtt mi is észleltük, hogy a recidiva
leggyakoribb forrása a nyitva hagyott SFJ. A kiújulások
megelőzésére módosítást vezettünk be - a VSM junk -
cionális szakaszának minél teljesebb kezelését, a lézeres
crossectomiát.
Beteganyag. Lézeres műtétet 8 év alatt, 1100 alsó
végtag varicosus vénáin végeztünk. Betegeink közül
100-at (50-50) választottunk ki a radial és un. csupasz
szál (bare fibre) randomizált összehasonlító vizsgá -
latára. Másik összehasonlító tanulmányunkban 74 és 55
betegen a szál vég v. femoralistól való távolságának
hatását vizsgáltuk.
Módszer. A lézer szál végét, UH irányítással a SFJ
közelébe, az első évben 2,0 majd az első év után 1,0 az
utóbbi 2 évben 0,5 cm-re a v. femoralistól pozícionáltuk.
A SFJ-nak megfelelő, 3 cm hosszú szakasz köré nagyobb
mennyiségű tumescens local anesztetikumot fecsken -
dezünk be (10 ml/cm), mint az attól distalis VSM
szakasz köré (5 ml/ cm), elsősorban azért, hogy a
sapheno-femoralis átmenetet, vagyis a VSM beömlő
szakaszát komprimáljuk. Ezután a SFJ-ba 2-3 x
nagyobb mennyiségű energiát adtunk le (átlag 267
J/cm), mint a perifériásabb részbe, átlag 104 J/cm-t.
Eredmények. A SFJ occlusionak két típusát tudtuk
így elérni: az esetek többségében (a) a v. saphena magna
beömlő szakasza teljes hosszában, a v. femoralis
szintjéig záródott el, míg a másik lelet (b) a SFJ rövid,
néhány mm-es szakaszának nyitva maradása volt.
A csupasz és radial szál összehasonlító vizsgálata során
a csupasz szál esetében 72 %-ban, míg a radial szál
alkalmazását követően 62 %-ban az összes oldalág
elzáródott. Másik tanulmányunk a lézer szál csúcsa és
a v. femoralis közötti távolság hatását vizsgálata.
Az 1,0 cm-es csoportban a v. femoralis szintjében történt
elzáródást 60,8 %-ban, míg a 0,5 cm-es csoportban
69,1 %-ban értük el. Statisztikailag a különbségek nem
szignifikánsak. Betegeinket 68 %-ában (748 végtag)
egy éven túl, átlag 3,2 évig sikerült követnünk. A kiújult
és kontrollált esetek aránya 6,0 %.
Következtetés. A lézeres crossectomia célja, a
hagyományos crossectomiához hasonlóan a kiújulások
hatékony megelőzése. 8 éves tapasztalatunk és mások
eredményeinek ismeretében tehát a lézeres visszérműtét,
ezen belül a lézeres crossectomia jelentős előre lépést
jelent a hagyományos sebészi visszérműtéthez képest.
Érbetegségek: 2015/4. 123-131. oldal
Tovább >>
Az ascendáló varicophlebitis hagyományos műtéti kezelése
DR. NAGY IMRE
Összefoglalás
Az ascendáló varicophlebitis gyakran előforduló
thromboemboliás megbetegedés. A sűrgős sebészi
beavatkozás egyúttal a következményes mélyvénás
thrombosis, és/vagy a pulmonális embolia prevenciója
is. Szerző elemzi 188 operált esetüket (116 férfi és 72 nő)
és áttekinti az ide vonatkozó szakirodalmat. Betegeik a
tünetek fellépését követően átlag 17,5 nap után kerültek
műtétre. Az operatív ellátás: lokális thrombus
eltávolítással kombinált radikális varix műtétet
jelentett. Kiemelt jelentőségűnek tartja a korrekt
crossectomiát, melyet szükség esetén Fogarty
szerinti mélyvénás thrombectomiával egészítettek ki.
A kórházban a betegek átlag 3,26 napot töltöttek.
Javasolja (1) a mielőbbi radikális műtétet, (2) a gondos
műtéti technikát, a (3) betegek nyomonkövetését és (4)
haematológiai kivizsgálását, a későbbi súlyos
thromboembóliás szövődmények elkerülése céljából.
Érbetegségek: 2015/3. 101-107. oldal
KULCSSZAVAK
thrombophlebitis, ascendáló varico - phlebitis, mélyvénás thrombosis, tüdőembólia, sebészet
Tovább >>
63 cikk 13 oldalon: |
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
>
|
|