Vénák betegségei

Az új orális antikoagulánsok jelentősége a vénás thromboembóliák megelőzésében és kezelésében - Az első 10 év-

DR. SÁNDOR TAMÁS

Összefoglalás

A 2018-as év a 10 éves évfordulója annak, hogy az első, új orális antikoagulánst (NOAC) vénás trombo - embóliák megelőzésére engedélyezték. Ebből az alkalomból áttekintjük az új gyógyszerek előnyeit és hátrányait. A K-vitamin antagonisták (VKA) hát - rányaihoz viszonyítva a NOAC gyógyszerek régen várt előrelépést jelentenek. A legtöbb kórképben a NOAC készítmények hatása jobb, vagy legalább is ugyanolyan jó, mint a VKA gyógyszereké. Az új gyógyszerek előnye: a gyors hatás és lebomlás, a biztonság, a kényelmes, szájon át történő alkalmazás, továbbá, hogy nincs étel interakció és laboratóriumi ellenőrzés sem szükséges. Azonban az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a ?minden betegnek ugyanazt az adagot? álma ? szertefoszlott. Kontraindikáltak, vagy csak óvatosan adhatók idős, sovány betegeknek, különösen beszűkült vese-, vagy májműködés mellett. Az amerikai FDA 2015- ben engedélyezte az első, specifikus antidotumot dabigatran ellen. Napjainkban még további két, ígéretes gátlóanyagot is vizsgálnak. A NOAC gyógyszereknek a VKAk-hoz viszonyítva több előnyük van, mint hátrányuk, kétségtelenül új távlatokat nyitottak a vénás tromboembóliák megelőzésében és kezelésében.

Érbetegségek: 2018/2. 41-46. oldal

KULCSSZAVAK

új orális antikoaguláns (NOAC), K-vitamin antagonista (VKA), vénás tromboembólia (VTE), előnyök, hátrányok, antidotumok

Tovább >>

Visszérműtét ragasztással

DR. BIHARI IMRE, DR. SZABÓ ATTILA

Összefoglalás

A cyanoacrylatot több mint fél évszázada alkal - mazzák szövet-ragasztásra. Nincs lényeges toxicitása, nem allergizál, biokompatibilis és nem carcinogén. A visszérműtéthez az N-2-buty-cyanoacrylat szövet - ragasztót használják, amely az eret összeragasztja, majd a kiváltott krónikus gyulladásos reakció révén elhegesíti. Az első human műtétre 2011-ben, Dominikában került sor, hazánkban 2016 óta használatos. Szabó eddig 379 saphena törzsön végzett ragasztásos műtétet. A műtét technikája nagyon hasonló más endovascularis visszér beavatkozásokhoz, műtéti feltárás nélkül, punkció alkalmazásával, katéterekkel történik. A be avatkozás során altatás vagy más szokásos érzéstelenítési módszer nem szükséges. A műtétet követően sem pólya sem harisnya alkalmazása nem indokolt, a beteg azonnal járóképes és lábát terhelheti. Az eredmények hasonlóan jók, mint más endovascularis beavatko - zásoknál. Mivel ez a műtét csak a saphena törzset kezeli, a későbbiekben az oldalágak és kisebb erek kezelésére kiegészítő beavatkozás, pl. sclerotherapia lehet szükséges. Az eljárás előnye, hogy minden eddigi beavatkozásnál kevésbé kellemetlen és kevésbé terheli meg a beteget. Hátránya, hogy csak behatárolt indikációban célszerű alkalmazni, akkor, amikor nincs vagy kevés a saphena törzsön kívüli varicositas.

Érbetegségek: 2018/1. 17-22. oldal

KULCSSZAVAK

varicosus vénák, ragasztó, cyanoarylate, sebészet

Tovább >>

Lézeres visszérműtéttel szerzett 10 éves tapasztalatok

DR. BIHARI IMRE, DR. AYOUB GEORGE, BOKROS SZILVIA, DR. BIHARI ANDRÁS

Összefoglalás

Összefoglaló. Első lézeres visszérműtétünket 2007-ben végeztük ? most 2017-ben indokoltnak tűnik az eddigi tapasztalatok összegzése. A hosszabb távú visszatekintést fontosnak tartjuk, elsősorban azért, mert a visszeres betegek, a beavatkozás után még több évtizedet élnek, amelyben az egy-két éves siker csak egy múló pillanatnak tűnik.
Beteganyag. Az elmúlt 10 évben, tehát 2007 áprilisa és 2017 márciusa között, összesen 1209 beteg 1483 végtagján végeztünk lézeres visszérműtétet. Az első évek sikerei után, a korábban alkalmatlannak minősített esetekben (túl tág varix, túlsúly, idős kor, kísérő betegség stb.) is már csak lézeres műtétet végeztünk.
Módszerek. A lézeres műtét különbözik a hagyományos műtéti módszertől, az angiográfia műszertárát használja. Minden esetben ultrahangvizsgálattal választjuk ki a kezelendő eret, majd ezzel irányítjuk a beavatkozást. Az alkalmazott lézerkészülékek alapján tevékenységünket időszakokra osztottuk fel. A beavatkozást helyi és általános anesztézia kombinált alkalmazásában végeztük.
Eredmények. A műtétek minden esetben sikeresek voltak, a kezelt erek 100%-ban elzáródtak. Betegeink 58%-át (861) sikerült 1 éven túl kontrollálni, amikor 92 végtagon észleltünk kiújulást (10,68 %). Megállapítottuk, hogy a kiújulások elsősorban azokban az esetekben jelentkeztek, amelyek más tanulmányokban nem is szerepelnek: túlsúlyos, lábát jelentősen terhelő, terhességet vállaló, túlzott méretű varicositasban szenvedő, stb. betegek. A lézeres műtét szövődményei ritkábbak, mint a hagyományos műtété és kevésbé veszélyesek.
Következtetés. Munkánk alapján egyetértünk a nemzetközi ajánlásokkal, miszerint varicositas esetén, első helyen az endovascularis eljárások ajánlhatóak, mert a beteg számára kevésbé megterhelőek, kevesebb szövődménnyel fenyegetnek és kisebb a kiújulási arány. Azt is megállapítottuk, hogy nincs olyan betegcsoport, ahol ezt ne lehetne elvégezni, bár a kiújulás lehetőségét egyes tényezők kedvezőtlenül befolyásolják.

Érbetegségek: 2017/1. 15-25. oldal

Tovább >>

A krónikus vénás elégtelenség haemodynamikai ultrahang-térképezése: a söntök koncepciója

DR. PUSKÁS ATTILA, DR. GYÖRGY FAZAKAS ISTVÁN, DR. BIHARI IMRE, DR. FRANCESCHI CLAUDE, DR. DELFRATE ROBERTO

Összefoglalás

Ismert tény, hogy a krónikus vénás elégtelenség kórismézését a duplex ultrahang forradalmasította. Az egyre kifinomultabb manőverek és technikák lehetővé teszik olyan anatómiai és haemodynamikai részletek tisztázását, amelyek a további terápiás lépések megtervezésében nélkülözhetetlenek. A folyadékok dinamikájának tudománya szerint a sönt egy olyan vezeték, amely a folyadék áramlást eltéríti egy másik vezetékrendszer irányába. Az ún. veno-venózus söntök olyan vénás szakaszok, amelyek eltérítik a vénás vér élettani irányú visszaáramlását egy elégtelen venovenózus kapcsolaton keresztül, ezáltal fölös vérmennyiség terheli az érintett vénaszakaszokat. Egy sönt mindig áramlás- és nyomástúlterhelést jelent az érintett vénaszakaszokban, amelyek magas vénás transmurális nyomást eredményeznek, következményes varikózus tágulatokkal, valamint az ismert klinikai jelekkel és tünetekkel. A haemodynamikai koncepció szerint, tehát a varicositás és a hozzá tartozó tünetrendszer a söntök jelenléte miatt kialakuló emelkedett transmurális nyomás következménye. A fölös vérmennyiség miatt kialakuló nagyobb áramlási sebesség a lamináris áramlást turbulenssé alakítja. A turbulens áramlás ugyanakkor növeli a vénafalra merőleges erőhatást, fokozatosan kialakuló varikózus dilatációt eredményezve.
Duplex ultrahanggal az alábbi fontos alkotóelemek azonosíthatók: (1) Szökési pont, ahol a mély felől a felület felé szökik a vér, ami ellenkező a vénás áramlás élettani irányával. Ez tulajdonképpen a refluxjelenség haemodynamikai definíciója. (2) A sönt útvonala az öszszes vénaszakaszt jelenti, amely részt vesz a sönt felépítésében, és amely elvezeti azt a plusz vérmennyiséget is, amivel a rendszer meg van terhelve. (3) Visszatérési pont az a pont, amelyik visszavezeti a söntölt, fölös vér - mennyiséget a mélyvénákba.
A vénás haemodynamika 4 alapvető sönttípust és ezeken belül több altípust különít el. Ezek ultrahangos feltérképezése a terápiás stratéga kulcspontját képezik. Egy jó térkép elengedhetetlen a jó terápiához.
Az alapsönttípusok az alábbiak lehetnek:
a) Zárt sönt, - a vér, a résztvevő vénákban körbe ?forog? a szökési pont (EP) és visszatérési pont (RP) között, más szóval visszatér, recirkulál.
b) Nyílt deviáló sönt, - a nyílt söntökben a söntölt vér soha nem tér vissza a szökési ponthoz. A Valsalvamanőver negatív, a vért egy saphena ág téríti el.
c) Nyílt by-pass sönt, - vénás akadályokat, elzáródásokat hidalnak át. A vénás áramlás kerülő, felületes úton kompenzál egy elzáródott, szűkült vagy kongenitálisan hiányzó, mélyebb szakaszt, amelynek nagy az áramlási rezisztenciája. Szerepe igen fontos lehet a végtag vénás drenázsában, ezért ezeket a vénákat meg kell kímélni mindenféle beavatkozástól.
d) Kevert sönt a nyílt by-pass sönt és az aktív zárt sönt keveréke.

A söntök világa nagy kihívás a gyakorló flebológus számára. Az egyéni variánsok számosak, a duplex ultrahang térképezése kezdetben időigényes, de gyakorlattal rutinná alakítható.

Érbetegségek: 2016/4. 85-90. oldal

KULCSSZAVAK

varikozitás, veno-venózus shönt,haemodinamika, reflux, vénás áthidalás

Tovább >>

Varicositas ultrahangos haemodynamikai vizsgálatának manőverei

DR. BIHARI IMRE, DR. PUSKÁS ATTILA, DR. DELFRATE ROBERTO, DR. FRANCESCHI CLAUDE

Összefoglalás

Míg a véráramlás az artériás rendszerben a vizsgáló beavatkozása nélkül, nyugalomban is létre jön, és ultrahanggal jól vizsgálható, addig a vénás rendszer esetében az értékelhető ép és rendellenes áramlások kiváltásához a vizsgáló aktív közreműködése szükséges. A varicositas kialakulásának hátterében a meg - emelkedett transmuralis nyomás áll, ennek létrejöttéhez a rendellenes vénás keringés vezet. Ez utóbbi felderítésére alkalmas a haemodynamikai UH vizsgálat, mely a napi aktivitást utánzó manőverek elvégzésével történik. Amikor a lábszár izmait a vizsgáló kézzel megszorítja, a vér abból kiáramlik, ennek, majd az ezt követően létrejövő vagy elmaradó áramlásnak az értékelése, a vizsgáló számára fontos információkkal szolgál. A beteg lábszár izmainak, ? a vénás pumpának mozgásba hozására a Paraná-manővert, vagy hozzá hasonló próbát alkalmazunk, ez jobban hasonlít a fiziológiás körülményekhez, mint a manuális kom - presszió. Hasznos a Valsalva-próba is, amelyik első - sorban, de nem kizárólag a sapheno-femoralis junkció és környékének vizsgálatára alkalmas. A nyert Doppler-görbe értékelésénél fontos az izom össze - húzódás során (systole) és az elernyedés (diastole) alkalmával nyert áramlás létrejöttének, irányának és erősségének külön értékelése.

Érbetegségek: 2016/2. 3-9. oldal

Tovább >>