Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2018/1

2017/4
2017/3
2017/2
2017/1

2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


Artériák betegségei

71 cikk 15 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
>

Az extracranialis artéria carotis interna szűkület invazív ellátásáról

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA - EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG

Összefoglalás

Klinikai egészségügyi szakmai irányelv.

Érbetegségek: 2018/1. 5-15. oldal

Tovább >>


Az SP54 (natrium pentosan polysuphate) drazsé és a Cilozek (cilosztazol) tabletta hatékonyságának összehasonlító vizsgálata Fontaine II. stádiumú infrainguinalis artériás szűkületben szenvedő betegek

DR. KOLLÁR LAJOS1, DR. MENYHEI GÁBOR2, DR. MÁTYÁS LAJOS3, DR. CZIGÁNY TAMÁS4

Összefoglalás

A nátrium ? pentosan-poliszulfát (SP54) az 1980-as évek óta Magyarországon, az egyik legnépszerűbb érprotektív gyógyszer volt. Számos klinikai tanulmány történt Európában, Japánban és hazánkban is. A gyógyszeripar rendkívül gyors fejlődésével újabb és újabb gyógyszerek jelentek meg, melyek terápiás értéke meglehetősen eltérő. A rendkívül népszerű pentoxyphyllint több gyógyszergyár is előállította. Amerikában a szert nem törzskönyvezték, a kezdeti, biztatónak tűnő eredmények után megjelentek a kételkedő tanulmányok. Évekkel ezelőtt a német angiológiai társaság Fontaine II-es stádiumú érszűkületben hatástalannak nyilvánította. A szerzők tanulmányukban arra kerestek választ, hogy a ?80-as ?90-es években népszerű pentosanpolisulfat (SP54) a napjainkban bizonyítottan jó terápiás hatású cilosztazol gyógyszerhez képest milyen terápiás effektussal bír. A tanulmányhoz készített protokollban, egy korábbi vizsgálat alapelveit figyelembe véve végezték el a vizsgálatot. Természetesen az elmúlt 20 évben a labortechnika és a haemodinamikai mérési módszerek sokat fejlődtek. Tanulmányuk alapján megállapítható, hogy az SP54 érprotektív hatása Fontaine II-es stádiumú infrainguinális verőér-elzáródásban szenvedő betegeknél azonos hatású a Cilozek-el ? mindkét gyógyszernél szignifikánsan javult a fájdalommentes, és az abszolút járástávolság, a két gyógyszer között nem volt szignifikáns különbség. A regenerációs idő szintén mindkét gyógyszer hatására csökkent. A tanulmányban megjelölt szubjektív változások szintén javultak, a két csoport között szignifikáns eltérés nem volt. Az SP54 csoportban kevesebb volt a mellékhatás.

Érbetegségek: 2017/4. 69-74. oldal

Tovább >>


A vörösbor kedvező hemoreológiai hatásai: experimentális és humán klinikai vizsgálatok

DR. RÁBAI MIKLÓS, DR. TÓTH ANDRÁS, DR. SÁNDOR BARBARA, DR. PAPP JUDIT, DR. KENYERES PÉTER, DR. MÁRTON ZSOLT, DR. JURICSKAY ISTVÁN, DR. CZOPF LÁSZLÓ, D

Összefoglalás

Absztrakt

Célkitűzés: Epidemiológiai adatok bizonyítják, hogy a vörösbor mértéktartó fogyasztása csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulásának kockázatát (ún. Francia-paradoxon). In vitro és in vivo kísérleteink során a vörösbor és főbb komponenseinek hemoreológiai hatásait kívántuk megfigyelni.
Betegek és módszerek: In vitro vizsgálatunkban egészséges önkéntesek véréhez etanolt, vörösbort, vagy alkoholmentes vörösborkivonatot adtunk, majd vörösvérsejt aggregációt és deformabilitást mértünk. Egy másik kísérletben a kezelt vérminták vörösvérsejt deformabilitását az oxidatív stresszor fenazin metoszulfát jelenlétében is megmértük.
In vivo vizsgálatunk során 39 önkéntest két csoportba osztottunk. A kontrollcsoport 3 hétig nem fogyasztott alkoholt, míg a vörösboros csoport esténként 2 dl vörösbort ivott. Mértük a vizsgálat előtt és után levett vérmintákban a hematokritot, a plazma és a teljes vér viszkozitást, a vörösvérsejt aggregációt és deformabilitást, valamint kiszámoltuk a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit / teljes vér viszkozitás hányadost.
Eredmények: In vitro kísérletünkben a vörösbor, az alkoholmentes vörösborkivonat és az etanol szignifikánsan csökkentette a vörösvérsejt aggregációt (pp<0,05), míg az etanol reverzibilis módon javította a vörösvérsejtek deformabilitását (p<0,05). Oxidatív stressz esetén az alkoholmentes vörösborkivonat szignifikánsan csökkentette (p<0,05), míg az etanol szignifikánsan fokozta a vörösvérsejtek deformabilitásának károsodását (p<0,05). In vivo vizsgálatunkban a hematokrit és a plazma viszkozitás nem változott. A teljes vér viszkozitás szignifikánsan alacsonyabb lett (p<0,05) ezért a hematokrit / teljes vér viszkozitás hányados szignifikánsan nőtt (p<0,05) a vörösvérsejt aggregáció szignifikánsan csökkent (p<0,05) és a vörösvérsejt deformabilitás szignifikánsan javult (p<0,05) a vörösboros csoportban.
Következtetések: Eredményeink a vörösbor és főbb komponenseinek kedvező hemoreológiai hatásait mutatják.

Érbetegségek: 2017/1. 3-12. oldal

KULCSSZAVAK

vörösbor, alkoholmentes vörösbor-kivonat, etanol, vér, viszkozitás, vörösvérsejt aggregáció, vörösvérsejt deformabilitás

Tovább >>


Ilio-femoralis hybrid műtéteink hosszútávú eredményei

DR. GALAMBOS BARNABÁS, DR. FÜRTÖS ANDRÁS, DR. KOVÁCS SÁNDOR, DR. RAKOS GYULA

Összefoglalás

Háttér. Az ilio-femoralis okkluziv betegségeknél, az ilio-femoralis endarterektomia (TEA) stenttel, a tradicionális nyitott műtéteknek reális alternatívája. Retrospektív vizsgálatunkban, a 2010-2015 között elvégzett ilio-femoralis hybrid műtéteinket elemeztük.
Módszer. 5 éves periódusban vizsgáltuk a technikai sikerességet, klinikai és haemodinamikai eredményeket, a nyitva maradást pedig life-table method segítségével analizáltuk.
Beteganyag. 119 betegnél (átlagéletkor: 65,6+/- 10 év; 30% nő), 133 hybrid műtétet végeztünk. Az indikáció 21,84%-ban nyugalmi fajdalom, 18,48%-ban gangraena, 59,68%-ban klaudikáció volt. Az arteria iliaca externa (AIE) szűkülete 48,73%-ban, kombinált arteria iliaca communis (AIC) és AIE szűkülete 74,78%- ban volt kimutatható. Komplett AIC/AIE okklúzió az esetek 26,05%-ában volt jelen.
Eredmények. 88,72%-os műtéti technikai sikeres - séget értünk el a boka-kar index átlagosan 89%-kal nőtt. Az átlagos kórházi tartózkodás 4 nap (1-51), a 30 napos mortalitás 1,68%, reokklúzió 0,84%, végtag - vesztés 1,68%, az 5 éves túlélés 69% volt. 5 éves primer, primer-asszisztált és szekunder nyitva maradás aránya 71%; 98%; 98% volt retrospektíve. Endovaskularis reintervencióra az esetek 16,8%-ában, nyitott műtétre 11,76%-ban kényszerültünk.
Következtetés. Az ilio-femoralis TEA stent implan - tációval hosszútávon (60+/-13 hó) is megfelelő eredményeket produkál, reális alternatívája a tradicionális érműtéteknek, jóval kisebb műtéti meg - terheléssel és kórházi tartózkodással.

Érbetegségek: 2016/4. 91-96. oldal

KULCSSZAVAK

iliofemoralis okklúzió, femoralis endarterektómia, primer stenting, hybrid műtét

Tovább >>


Közép-aorta szindroma kezelése aorto-aorticus bypass műtéttel
Esetismertetés

DR. SAHIN-TÓTH GÁBOR, DR. BOGÁTS GÁBOR, DR. RÚZSA ZOLTÁN, DR. SIPKA RÓBERT

Összefoglalás

Absztrakt

A szerzett, felnőttkori ún. közép-aorta szindróma, az aorta descendens segmentális occlusív betegsége, mellyel ritkán találkozunk. Általában gyógyszeresen nem kontrollálható magasvérnyomás-betegség, elhúzódó kivizsgálása során kerül felismerésre. A társuló claudicatiós panaszok, esetleges hasi angina, ill. a vese erek érintettsége képezik a műtéti indikációt. A beteg életvitelén és hosszú távú életkilátásain érsebészeti rekonstructióval jelentősen javíthatunk. Egy 53 éves nőbeteg esetében végeztünk közép-aorta szindróma miatt, Robicsek-szerinti aorto-aortikus extra anatomikus áthidalást. A beteg lényeges műtét utáni esemény nélkül gyógyult, és 3 évvel a műtétet követően panaszmentes állapotban van.

Érbetegségek: 2015/3. 95-99. oldal

KULCSSZAVAK

közép-aorta szindróma, magasvérnyomás-betegség, claudicatio intermittens, aortoaorticus bypass.

Tovább >>

71 cikk 15 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
>