Főoldal
Új előfizetők
Szerzőinknek
Díjak
Keresés
Aktuális
Alaptudományok
Artériák betegségei
Vénák betegségei
Belgyógyászat
Radiológia
Bőrgyógyászat
Továbbképzés
Kongresszusok
Esetismertetés
Referátum
Termékismertető
História
In Memoriam
Egyéb
2016/4
2016/3
2016/2
2016/1

2015/4
2015/3
2015/2
2015/1

2014/4
2014/3
2014/2
2014/1

2013/4
2013/3
2013/2
2013/1

2012/4
2012/3
2012/2
2012/1

2011/Suppl. 2
2011/Suppl. 1
2011/4
2011/3
2011/2
2011/1

2010/4
2010/3
2010/2
2010/1

2009/Suppl. 1
2009/4
2009/3
2009/2
2009/1

2008/4
2008/3
2008/2
2008/1

2007/Suppl. 2
2007/Suppl. 1
2007/4
2007/3
2007/2
2007/1

2006/Suppl. 2
2006/Suppl. 1
2006/4
2006/3
2006/2
2006/1

2005/Suppl. 2
2005/Suppl. 1
2005/4
2005/3
2005/2
2005/1

2004/Suppl. 1
2004/4
2004/3
2004/2
2004/1

2003/Suppl. 1
2003/4
2003/3
2003/2
2003/1

2002/Suppl. 1
2002/4
2002/3
2002/2
2002/1

2001/Suppl. 1
2001/4
2001/3
2001/2
2001/1

2000/Suppl. 1
2000/4
2000/3
2000/2
2000/1

1999/Suppl. 1
1999/4
1999/3
1999/2
1999/1

1998/Suppl. 1
1998/4
1998/3
1998/2
1998/1

1997/Suppl. 1
1997/4
1997/3
1997/2
1997/1

1996/4
1996/3
1996/2
1996/1

1995/4
1995/3
1995/2
1995/1

1994/2
1994/1


Aktuális

36 cikk 8 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
>

Tartós centrális vénás port szerepe az onkológiában

DR. DIMÁK SÁNDOR, DR. SZOLICS ALEX, DR. PIKÓ BÉLA, DR. SZABÓ ZSOLT

Összefoglalás

A tartós vénabiztosítás centrális vénás port-ok alkalmazásával az utóbbi évtizedekben, az onko ló - giában is elfogadott módszer, melyre az oki és tüneti kezelés fejlődésével egyre nagyobb szakmai igény mutatkozik. A szerzők az irodalomból ismert javallatok és ellenjavallatok, a korai és késői szövődmények bemutatása után saját tapasztalataikról számolnak be. Összesen 70 centrális vénás port-ot inplantáltak intervencós radiológiai módszerrel, csaknem kizárólag a vena subclaviába, Seldinger technikával. Leggyakoribb szövődményeik a lokális fertőzés, a beteg fogyása miatti port-okozta bőr-nekrózis voltak; trombózis az eszköz megfelelő gondozása mellett ritkán fordult elő. Hangsúlyozzák, hogy a szakmai igény jelentősen meg - haladja a finanszírozott eszközök mennyiségét, s célszerűnek tartják, hogy minden onkológiai központban teremtsék meg a szakmák közötti együttműködéssel a tartós vénabiztosítás lehetőségét a kezelés biztonsága és a betegek jobb életminősége érdekében.

Érbetegségek: 2015/1. - 3-9. oldal

KULCSSZAVAK

tartós véna port, eredmények,szövődmények

Tovább >>


A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásának irányelve - II. rész

DR. DARÓCZY JUDIT és mtsai.

Összefoglalás

Az I. rész folytatása

Írták:

DR. DARÓCZY JUDIT, Medoc Egészségközpont és Kelen Kórház, Budapest,
DR. KOVÁCS L. ANDRÁS, PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs,
DR. TÓTH CSABA, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen,
DR. SZOLNOKY GYŐZŐ, SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged,
CSERNUS MARIANN, egyetemi okleveles ápoló, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Budapest
DR. HUNYADI JÁNOS, Magyar Sebkezelő Társaság elnök, Budapest,
DR. SUGÁR ISTVÁN, Magyar Sebkezelő Társaság társelnök, Budapest,
DR. BIHARI IMRE, MAÉT Phlebol. Szekció elnök, Budapest,
DR. MECSEKY LÁSZLÓ, Diabétesz Láb Szövetség elnök, Budapest,
DR. SZOKOLY MIKLÓS, Péterfy Sándor Kórház, Budapest

Érbetegségek: 2014/4. - 123-135. oldal

Tovább >>


A nem gyógyuló (krónikus) bőrsebek ellátásának irányelve - I. rész

DR. DARÓCZY JUDIT és mtsai.

Összefoglalás

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 51-64. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök

Tovább >>


Tartós alvadásgátlás tromboembólia után: Miért? Meddig? Mivel?

DR. SAS GÉZA

Összefoglalás

A múltban lezajlott proximális mélyvéna trombózis idézi elő a chronikus vénás insufficienciát számos esetben. A postthrombotikus syndroma tüneteinek fokozatos súlyosbodása vezet a krónikus lábszárfekély kialakulásához, ami súlyos következményekkel jár mind az életminőség, mind a népegészségügy gazdasági vonatkozásában. Gyakran tünetmentesen ismétlődő trombózis áll a kórfolyamat hátterében, amit a tartós alvadásgátló kezeléssel megelőzhetünk, és ezáltal megakadályozhatjuk a postthrombotikus syndroma tüneteinek a súlyosbodását. Tartós (akár az egész életen át tartó) alvadásgátlás javasolt azokban az esetekben a chronikus vénás insufficienciás betegeknél, akiknél egy előzőleg lezajlott trombózis bizonyítható objektív módszerekkel, ha már láthatók a postthrombotikus syndroma korai tünetei és a D-dimer szint emelkedett értéket mutat az antikoaguláció szüneteltetése után. Ha szem előtt tartjuk ezeket a javallatokat, elkerülhetjük, hogy valaki fölöslegesen részesüljön a tartós antikoagulációban. A kumarinokat alkalmazzuk első-vonalbeli szerként a postthrombotikus syndroma súlyos tüneteinek a megelőzésére, de az alvadásgátlás jó minősége kiemelkedő fontosságú. Az optimális mértékű antikoaguláció folyamatos biztosítása (azaz az INR értékének 2,0-3,0 közt tartása) megelőzheti a thromboembóliás események kialakulását a vérzéses szövődmények minimális veszélye mellett. Az egyszerű beteg-közeli (point-of-care) eszközök segíthetik ezt az alvadásgátló kezelés megkönnyítése révén. Az egészségügy jól ismert financiális gondjai miatt különös jelentősége van a chronikus vénás insufficiencia megelőzésében a költséghatékony Tartós Alvadásgátló Kezelésnek; addig nyújtózkodjunk, amíg a TAKarónk ér…

Érbetegségek: 2014/1. - 3-7. oldal

KULCSSZAVAK

chronikus vénás insufficiencia, postthrombotikus syndroma, tartós alvadásgátló kezelés, D-dimer szint, kumarinok, point-of-care eszközök

Tovább >>


Természetes és szintetikus flavonoidok gyulladásgátló hatásának összehasonlítása in vitro endotélsejt modellen

JANI PÉTER KÁROLY, MAKÓ VERONIKA, DR. CERVENAK LÁSZLÓ

Összefoglalás

Bevezetés: Az érhálózatban fellépő gyulladásos állapot számos kardiovaszkuláris betegség esetén megfigyelhető. A folyamatban résztvevő sejtek közül kiemelten fontosak az endotélsejtek, melyek egyik legismertebb feladata a gyulladás szabályzása. A hibás endotél működés gyógyszeres kezelésére nem sok lehetőség van. A flavonoidok azonban olyan másodlagos növényi anyagcseretermékek, melyeknek az érrendszerre gyakorolt jótékony, gyulladás gátló hatását régóta ismerik, viszont a hatásmechanizmus nem tisztázott.
Célkitűzés: Célunk volt a flavonoidokhoz tartozó öt, szerkezetileg rokon vegyület gyulladás gátló hatását egymással összehasonlítani in vitro endotélsejt tenyészeten.
Módszerek: Kísérleteinket emberi köldökzsinór vénából kollagenázos emésztéssel preparált endotélsejteken (HUVEC) végeztük. A HUVEC sejteket 1% FCS-el, EGF-el, ß-ECGF-el és heparinnal kiegészített AIM-V médiumban tenyésztettük. A citotoxicitási tesztet SYBR-Green fluoreszcens magfestéssel, az NFκB nukleáris transzlokációját fluoreszcens mikroszkóppal mértük és kvantifikáltuk.
A citokin termelést ELISA és xMAP módszerekkel végeztük. Tenyésztéskor a sejteket kezeltük a flavonoidokkal, majd IL-1ßindukciót alkalmaztunk 24 órán át. A kezelés végén a felülúszókból meghatároztuk az IL6, IL-8, és MCP-1 koncentrációt a kitek gyári leírásai alapján.
A flavonoidok oxidációját a specifikus fényelnyelési hullámhosszokon az OD megváltozása alapján mértük.
Eredmények: Az általunk vizsgált flavonoidok közül egyik sem mutatott citotoxikus hatást 50µM-os koncentrációig, kivételt az izoramnetin jelentett, amely még 25µM-os koncentrációnál is enyhén toxikusnak bizonyult. Először megvizsgáltuk a flavonoidoknak az NFκB nukleáris transzlokációjára gyakorolt hatását, és azt tapasztaltuk, hogy csak a kvercetin gátolja ezt a folyamatot. Ezután megnéztük, hogy befolyásolják-e a flavonoidok az IL-1ß indukálta citokin választ. A gyógyászatban is ismert hidroxietil-rutozidok, illetve a trihidroxietil-rutozid nem befolyásolták az IL-1ß által kiváltott citokin termelést, viszont a nem hidroxietilált flavonoidok az IL-1ß indukálta citokin választ különböző mértékben gátolták. Legerősebb hatása a kvercetinnek volt, ezt követte az izoramnetin, és a szintén gyógyszerként alkalmazott rutin. Feltételezésünk szerint a különböző molekulaszerkezetű flavonoidok közötti különbség hátterében az eltérő gyökfogóképesség is állhat. Ezért megnéztük, mely vegyületek képesek semlegesíteni a H2O2-t. A vártakkal összhangban a kvercetin és az izoramnetin oxidálódott H2O2 jelenlétében, míg a glikozilált származékok egyáltalán nem.
Következtetés: A vizsgált flavonoidok gyulladásgátló mechanizmusa szoros szerkezet/hatás összefüggést mutat. Ezt részben jól magyarázza az NFκB transzlokációjának és a proinflammatorikus citokinek termelődésének visszaszorítása. Az öt, strukturálisan rokon flavonoidszármazék gyulladáscsökkentő hatásának pontosabb feltérképezésére az in vitro eredményeket állatmodellen is fontos megismételni, hiszen az így kapott farmakokinetikai tulajdonságok az in vivo vaszkuláris betegségekre gyakorolt hatásukról adhatnak egy pontosabb képet.

Érbetegségek: 2011/4. - 87-95. oldal

KULCSSZAVAK

Endotélsejt, flavonoid, kvercetin, gyulladás, citokin, oxidáció

Tovább >>

36 cikk 8 oldalon:
1
2
3
4
5
6
7
8
>